Esővel öntözte a teremtő a napfény színű nárciszokat

Az eső ellenére néhányan mégis kilátogattak a Rippl Rónai Villába, ahol játékos gyermekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal, divatbemutatóval, koncertekkel és előadásokkal várták volna az érdeklődőket.

– Az az igazság, hogy alig „bírtunk” otthon a négy fal között a gyerekekkel, így mindenképpen eljöttünk. Eredetileg a Somogy Zenekart szerettük volna meghallgatni. Úgy döntöttünk, helyette körbe járunk a villa kertjében. Bementünk, a hét éves fiamat lenyűgözte a „virtuális valóság”, és vattacukrot is tudtunk venni – mondta Kele Ágnes, akinek kislányát az esőcseppes nárciszok is elbűvölték. A tervezett programok közül csupán néhányat tudtak megtartani.

– Igazi pálinka kóstoló idő van – kezdte előadását Gyenesei István, pálinkafőző mester, aki kreatív tevékenységének, vagyis a pálinkafőzésnek a titkait is elárulta előadásában. – Mindent elárulok szívesen, lehet utánam csinálni – mondta, majd azonnal tisztázta az érdeklődőkkel, hogy pálinkának csak Magyarországon termett gyümölcsből készült párlatot nevezhetünk. Elárulta az ágyasai titkát is, vagyis azoknak a párlatainak műveletsorozatát, amelyet friss- és aszaltgyümölcs ágyon érlelve tesz még különlegesebbé.

– Amikor a politikusi- és a közéleti pályáról nyugdíjba vonultam, kitekintettem a világra és olyan tevékenységet kerestem, amit már csináltam, mégis merőben mást nyújt. Ha a spiritualitás oldaláról közelítjük meg, a pálinkafőzés egy teremtési folyamat. Az ember és a teremtő közös alkotásaként létre jött szép gyümölcsöt barbár módon „megsemmisítjük”, megrohasztjuk, majd átalakul: légnemű lesz. Tulajdonképpen a lelkét kivesszük, majd a hűtőrendszeren keresztül újra cseppfolyóssá alakítjuk, mi más ez, ha nem teremtési folyamat? – tette fel a kérdést Gyenesei István, aki szerint nincs jó, vagy rossz pálinka. Ha találkozik lelkünk a pálinkáéval, vagyis egyszerűen ízlik, az már jónak számít. Magyarország legsikeresebb pálinkamestere természetesen kóstolóval kedveskedett az érdeklődőknek, akik hat féle párlatával, azok aromáival ismerkedhettek meg, a nárciszok illata helyett.

Elárulta a mi kis falunk titkait

A szombati esős időjárás ugyan a szabadtéri programoknak nem kedvezett, ám egy történetmesélős délutánhoz kiváló lehetőséget nyújtott a Rómahegyi Villában. Sarkadi Kiss János színművésszel Palancsa László beszélgetett A mi kis falunk, vagyis Pajkaszeg mindennapjairól. A Pilisszentlélek utcáin forgatott sorozatba egy véletlen folytán került a kaposvári színművész a harmadik évadban, mert az egyik szereplő balesetet szenvedett.

– Ha megfigyelték, Pajkaszegen sosincs tél, mert a jeleneteket többnyire a nyári időszakban forgatjuk. Viszont olyankor turisták lepik el a települést, emiatt autóval csak a célforgalom hajthat be a faluba – mondta a Sváb nevű karaktert megformáló színész, aki a valóságban szinte ellentéte a sorozatbéli férfinek.

– Bárhová utazom az országban, mindig van azzal kapcsolatos élményem, hogy felismernek. Ez azonban nem mindig előnyös, ugyanis az is előfordult, hogy üzenetet kaptam, milyen rendetlen, koszos konyhában főzök, pedig az csak Sváb konyhája volt a filmből – mondta.