Mézkirálynő is felvonult a mézlovagrendekkel Kaposváron

Az eső sem riasztotta el a felvonulástól a mézlovagrendeket, a soraikat erősítette Mohácsi Klaudia, békéscsabai mézkirálynő. Az eső nem mosta el a méhészek  örömét, mert jó szezont zártak, de nem lehetnek maradéktalanul elégedettek. 

– Kiváló volt az évünk, ahogy öreg felvásárló barátom mondta, az évtized méze volt az idei – mosolygott Ágoston Richárd, aki 80 méhcsaládot tart Buzsákon, és a Dél-Balatoni Mézlovagrend tagja. – Hozzánk megérkeztek a felvásárlók, de rossz árat mondtak, így könnyes búcsút vettünk egymástól. 

A határon túlról is érkeztek méhészek. Ugyanolyan kevés eső esett a Délvidéken, mint az Alföldön, erősítette meg Kovácska Béla, a temerini mézlovagrend tagja. Hargita megyében 380 hivatalosan bejegyzett méhész működik, ők gyenge-közepes évet zártak, tette hozzá a csíkszéki Lázár Tibor. A határon túl sem biztosak az árak, az idén előfordult, hogy a sajt ára magasabb lett, mint a mézé, amire még sohasem volt példa. 

A somogyi méhészeknek sikerült átvészelni az utóbbi évek nehéz időszakát. Az idei nagyon jó év volt, mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. Az aszály a napraforgó mézelést tönkretette, de a repce, a hárs és az akác jó termést hozott Somogyban. Az árakban nem várható jelentős változás, áremelkedés, de az a gond, hogy jelenleg megállt a felvásárlás. Tavaly 2200 forintért vették az akácméz, 1200-1500 forintért a vegyes méz kilóját, de jelenleg a tavalyi árakat nem akarják megadni a felvásárlók. Itt sok méz, de nincs aki megvegye...  

– Felemás év van mögöttünk – foglalta össze Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – Az országban jelenleg 20 ezer ember tart méheket, 1,2 millió méhcsaláddal. Egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelünk, és az unió össztermésének tíz százalékával méhészeti nagyhatalom vagyunk Európában. A dunántúli méhészek az idén nem panaszkodhatnak, átlag feletti terméssel gazdagodtak, de a Dunától keletre élő méhészek nagyon megszenvedték az aszályt, ott a szokásos méztermés csupán negyedét könyvelhették el.

Sokasodnak a viharfelhők a kaptárak felett

Bajban vannak a méhészek a telelés előtt, tért ki erre Bross Péter, mert főként a Dunától keletre nagyon gyenge az állomány. Egészséges, életerős rovarokkal kellene nekivágni a télnek, és ehhez sok természetes virágporra és nektárra lenne szükség, ám ezt az aszály megakadályozta. A veszteség mértékét jövő áprilisban számolhatják ki, de most 30-40 százalékos méhpusztulást jósolnak. Ami nagy gond, hogy áll a mézpiac, ami teljességgel érthetetlen – fakadt ki Bross Péter. Nemrég ért véget Törökországban a méhészeti világkongresszus, ahol a szakemberek elmondták, hogy az elmúlt tíz évben a világon másfélszeresére nőtt a mézfogyasztás, mégsem jönnek a felvásárlók. Szeptemberben már be szokott indulni a piac, de jelenleg ennek nincs nyoma, és nem tudják az okát.