A széllel jön és parlagfüvet zabál az apró migráns bogár

Korábban már műanyagot felfaló baktériumokról is hallottunk, valamint spanyol csigát elfogyasztó futókacsákról, ezúttal pedig a sokaknak kellemetlen tüneteket okozó parlagfű természetes ellenségével ismerkedik a tudomány világa. A parlagfű-olajosbogár azért lehet fontos, mert – neve alapján is sejthető – előszeretettel fogyasztja a parlagfüvet. 

– Megeszi a levelét, de ha elég sok bogár van, akár teljesen tarra rághatják a növényt, tehát a levélen kívül a szárát és a virágát is elpusztítják – mondta Keszthelyi Sándor, a MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára. Ez a tulajdonsága pedig roppant hasznossá teheti a latinul dallamos Orphaella communa névre hallgató csíkos páncélú ízeltlábút. A MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének és Növényvédelmi Intézetének kutatói – Keszthelyi Sándor, Kazinczi Gabriella és Somfalvi-Tóth Katalin – egy komplex elemzés során annak jártak utána, hogy a különféle földrajzi és meteorológiai tényezők közül mi befolyásolja leginkább a bogár térhódítását és annak ütemét. 

Az Agricultural and Forest Entomology című szaklapban publikált eredmények alapján a parlagfű-olajosbogár terjedését elsősorban a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg. 

– A somogyi földrajzi adottságok is kedveznének a terjedésének – mondta kérdésünkre Keszthelyi Sándor. – Megyénk parlagfűvel erősen fertőzött, ezért bőséges táplálékra találhatna itt a bogár. Ez azért lenne jó nekünk is, mert a parlagfű pollenszóródását mérsékelné – tette hozzá a kutató. Persze ez mind túl szép lenne, ha nem lenne valamilyen hátulütő. – A veszély az, hogy oligofág rovar a parlagfű-olajosbogár, vagyis más rokonfajokkal is táplálkozik, ezért a napraforgón is képes táplálkozni. Azonban az is megfigyelhető, hogy a rovar rajzása a parlagfű zöld tömegképzésének csúcsára élesített, előnyben részesítik a parlagfüvet – tette hozzá Keszthelyi Sándor. 
 

A faj két évvel ezelőtt jelent meg hazánkban először

A levélbogárfélék családjába tartozó ízeltlábút először 1986-ban figyelték meg Észak-Amerikában. A faj néhány évtizede megjelent a világ egyéb tájain is, a Távol-Keleten tudatos betelepítés nyomán jelent meg, míg Európában először Olaszország északi részén figyelték meg. Innen kezdett terjedni kelet és egyéb régiók felé. Hazánkban – egyelőre csak a főváros környékén – 2020-ban dokumentálták a rovar megjelenését. A bogár könnyen felismerhető, körülbelül fél centiméter hosszúságú, sárga-sárgásbarna színezetű, szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. 

Fotó: Lang R.