2022.11.21. 20:00
Barcsra hullottak az eltévedt bombák – 31 éve jött túl közel hozzánk a háború
A NATO minden tagállama feszülten figyelte, mi lesz annak a vizsgálatnak az eredménye, mely kideríti, milyen eredetű rakéták csapódtak Lengyelország egy, az ukrán határhoz közeli földterületére. Eszkalálódhat-e egy eltévedt rakéta miatt az orosz-ukrán háború? Nincs új a nap alatt. Hasonló cipőbe került hazánk 1991-ben, amikor Barcson két jugoszláv kazettás bomba csapódott be. Ma sem tudjuk pontosan, miért.
Szinte minden barcsi és azok is, akik a környéken élnek örökre megjegyezték 1991. október 27-ét. Ekkor ugyanis – javában zajlott a délszláv válság – a Jugoszláv Néphadsereg egyik gépe véletlenül bombát dobott a dél-somogyi településre.
– A jugoszláv repülőgépről úgynevezett bombakazetta hullott Barcs városszéli házaira, illetve a temetőre és a szántóföldre – írta az esetről akkor a Somogyi Hírlap. – Több ház teteje is megsérült Barcson, s ablakok is betörtek. Személyi sérülés nem történt. A kár azonban több százezer forint. Lezártak egy 200 x 300 méteres területet, mert félő, hogy ott fel nem robbant lövedékek vannak.
Egy jugoszláv vadászgép 1991. október 27-én 20 óra 51 perckor Barcsot támadta. Ekkor a támadási manőver részeként Jugoszlávia légteréből érkező MiG–21-es vadászrepülő 300-350 méteres magasságból indított magyar célpontok ellen két darab Hunting Engineering által gyártott BL755 típusú, MK3-as változatú kazettás bombát.
Azokban a napokban a Somogy Hírlap "haditudósításai" szerint ugyanakkora bizonytalanság és félelem költözött a barcsi emberek szívébe, mint most, 31 évvel később a lengyelországi rakéták esetében. Mi is megírtuk: két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba.
– Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára tévedést föltételezett, szerinte nem tudatos akcióról volt szó – áll a Somogyi Hírlap tudósításában. – A hazánkban tartózkodó szerb külügyminiszter is véletlennek minősítette az esetet. A Honvédelmi Minisztériumban elmondták: a magyar-jugoszláv vegyesbizottság jugoszláv képviselője megérkezett a helyszínre, a vizsgálatok eredményét tudomásul vette. Ötszáz méter hosszan, háromszáz méter mélyen 100-150 robbanóeszköz nyomát fedezték föl. Tizennyolc föl nem robbant – építmények és páncélozott eszközök ellen használatos – gránátot találtak. A katonai, tüzérségi szakértők nekiláttak a hatástalanításnak, ugyanis ezek a robbanófejek 24 órán belül megsemmisítik önmagukat.
A kazettás lőszerről részletesen
A kazettás lőszer olyan, a levegőből, földről vagy vízről indított lőszer vagy bomba, amely magából sok apró, akár több száz robbanó lőszert lök ki. Egy kazettás lőszer a résztölteteivel akár több futballpálya méretű területet is beteríthet. Bárki, aki a kazettás lőszer csapásmérő területén tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül. Sokféle típusa létezik.
Egyik legfontosabb fajtája a kazettás bomba, az olyan légibomba, amely nagy számú (általában pár száz), kisebb robbanótöltetet tartalmaz, és a hordozó repülőeszközről történő leoldás után, még a levegőben, ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Fő felhasználási területe a nagy területen szétbontakozott, nem, vagy könnyen páncélozott célpontok (élőerő és harcjárművek) pusztítása. Páncéltörő változata harckocsik ellen is hatékonyan használható, mivel azok tetőpáncélzata viszonylag vékony. A repülőterek kifutópályáinak pusztítására is használnak speciális kazettás bombákat.
A kazettás lőszereket a második világháború tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb résztölteteknek a célpont feletti kioldása révén.
A legmodernebb változatok esetében a résztöltetek önálló célkeresési képességgel is rendelkezhetnek. Az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező szórt lőszerek fel nem robbanási aránya nagymértékben függ az időjárástól, az üzemeltetők gondosságától, valamint a célkörzet jellegzetességeitől (például bokrokon fennakadhatnak a résztöltetek). Az akár egy futballpályányi, vagy annál nagyobb területet lefedő fegyverfajta lakott településen, vagy annak közelében történő bevetése jóval veszélyesebb a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant résztöltetek legnagyobb része érintésre robban. A balesetek tipikusan a mezőgazdasági művelés, házépítés, egyéb földmunkák, tűzifagyűjtés, illetve a fémhulladék-gyűjtés közben következnek be. A résztöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése miatt (amelynek célja egyébként épp a véletlen rálépések okozta balesetek elkerülése) is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya. forrás: wikipédia
– Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője nyilatkozatában megerősítette: egy jugoszláv katonai repülőgép rövid időre megsértette a magyar légteret, és nagy mennyiségű gránátot oldott ki Barcs fölött – tudósított a Somogyi Hírlap 1991. október 29-ei lapszáma.
