Eco üzemmód

2023.02.14. 20:00

Ezer szalmabálával szigetelték a házat, ami nyáron hűt, télen fűt

Hazánkban egyedülálló módon, igazi „szolárházat” épített egy család Somogyban, Bárdudvarnok külterületén. A csaknem száz százalékban természetes anyagokból épült lakóház energiatakarékos, minimális a gépesítése, és biológiailag egészséges a benne lakókra nézve minden négyzetcentimétere.

Turbéki Bernadett

Még végső tereprendezésre vár a terület, ahol már áll az a napfény erejét maximálisan kihasználó épület, amelynek hazánkban egyelőre nincs párja. Kicsit más, mint a szokványos öko- vagy bioházak, ám azok valamennyi jó tulajdonságát magában foglalja az épület. 
A Páli család decemberben rendezkedett be az úgynevezett szolárházban, amelynek megvalósításáért a budapesti agglomerációból költöztek évekkel ezelőtt Somogyba. Az épülettel dédelgetett álmuk vált valóra. Hat gyermeküket természetközeli szellemben igyekeznek nevelni, ezért választották a Zselic szélét lakóhelyül. Néhány évig albérletben, majd a telkükön álló jurtában is laktak, amíg a szolárház elkészült. 
Ám mégsem dőlhetnek egyelőre hátra, mert sok még a teendő. Eddig elégedettek a dombtetőre tervezett épülettel, amely a tőle elvárt energiatakarékos működést nyújtja. Vasaltlemez alapon áll a ház, zsalukő alap tartja a szigetelést. 
– A miénk hazánk „legnehezebb” könnyűszerkezetes háza – mutatott az épületre Páli János. A családapa egy speciális, 15 tonnás présgépet szerzett be az építkezéshez. Egyesével készítették el vele a 15 ezer vályogtéglát, amelyek egytől egyig már a falakban vannak. – A 15-ször 15-ször 30 centiméteres téglák darabja 11 kilogrammot nyomott, 165 tonnát építettünk be – mondta Páli János. Az elkészült falakat 1050, egyenként 15 kilogrammos szalmabálával szigetelték a megszokotthoz képest dupla rétegben, 70 centiméter vastagon. A vasbeton talp alá négyzetméterenként 40 centiméter üveghabot tömörítettek, amely nemcsak szigetel, hanem tartja is a több mint 200 tonnás házat. 


– A déli oldalon a lehető legnagyobb felületen, 42 négyzetméteren üvegborítást kapott az épület. Valójában a háznak ez a fele tiszta üveg. A tetőtéri ablakokat azonban mellőztük, hogy nyáron ne kelljen klimatizálni a helyiségeket. A földszinti ablakok reggeli megnyitásával hűvös levegővel tudjuk átszellőztetni a házat, amelynek mindkét szintjén árnyékolók biztosítják a védelmet a túlzott napsugárzás elől. Télen viszont pont ellenkezőleg működik: az alacsonyabban járó nap miatt üvegházhatás érvényesül – mutatott a családapa az ultra alacsony fűtésigényű házra. Az 50 centiméter vastag falak egy részét egyelőre natúran hagyták. Ebben az állapotukban a pára felvételében és a hő leadásában nagy szerepet játszanak, ezért a lehető legkisebb felületen használtak csempét. 
– Van olyan falfelület, ahol már kipróbáltunk egy még a meszelés előtti korszakból származó agyag alapú színezési lehetőséget, de várunk még vele – mutatta a lehetőséget a házigazda. December óta beköszöntöttek nagyon hideg időszakok, a család mégsem fázott a háromszorosan szigetelt, üvegfalú épületben, mert nappal az üvegházhatás érvényesül, éjjel a falak és a padló jól tartják a hőt. 
– A fűtéshez az energia töredékére van szükség, amelyet jól erősít a sötét padlózat, magába szívja a meleget, amelyet később képes leadni – mutatott lábunk alá a házigazda, miután bementünk a konyhába, ahol egy fura szerkezet is arra vár, hogy a jelenleg használt sparhelt helyett beszereljék. 


– Ez egy fatüzelésű tűzhelykazán, nyári és téli üzemmódban működtethető – mutatta be a hazánkban szintén ritkaságszámba menő berendezést Páli János. – A tetején tudunk főzni, a belsejében sütni, közben meleg vizet termel és télen fűtésre is alkalmas. Akár radiátorok is csatlakoztathatók rá. Gyakorlatilag ez az egy gép lesz a házban, amely minden funkciót ellát. Zárt égésterű, nem von el a belső környezetből oxigént. 
– A ház hőtartó képességének köszönhetően észrevehetően kevesebb fára van szükség a fűtéshez, ami nemcsak a tüzelőmennyiségét, hanem a hasogatással járó fizikai munkát is csökkenti – mondta Páli Anna, János felesége, aki azt is elárulta: az összesen 340 négyzetméternyi tetőfelület lehetővé teszi, hogy esővizet gyűjtsenek öntözéshez, és egy kerti fürdőtóhoz, amelynek vizét egy napelemes szivattyú fogja egészségesen tartani, így nem lesz belőle szúnyognevelde a kétszintes, öt hálószobás épület udvarán. 

Fotók: Turbéki Bernadett

 

A családapáé a tükrös szabadalom

Mindent egybevéve Páli János szerint nem drágább semmivel egy energiahatékony szolárház építése, mint bármilyen más épület felhúzása. A téglákhoz az alapanyag a telkükön adott volt, csupán az élő munkaerőigény volt több a szokásosnál. Páli János gépészmérnök, ám minden foglalkoztatja, ami az energiatakarékossággal és a természetközeli életmóddal kapcsolatos. Leginkább a hőtechnika érdekli. 
A budapesti agglomerációban is alacsony energiafelhasználású házat épített, a bárdudvarnoki már a második, aminek a tervezésében aktívan részt vett. – A korábbi napenergiával kapcsolatos tükrös világszabadalmam kidolgozásánál szerzett ismeretek is segítettek a ház egyedi konstrukciójának megalkotásában – mondta. 
 


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában