Krach, kolera sem fékezte le a kaposvári lendületet

Szávai Ferenc, a MATE egyetemi tanára előadásában a vármegyeszékhely 150 évvel ezelőtti politikai és gazdasági helyzetéről beszélt. A Kaposvári Egyetem volt rektora lapunknak elmondta, 1873-ban nagy gazdasági válság volt Magyarországon, és éppúgy, mint manapság, a „három K” jellemezte az országot. – A krach, vagyis a válság, a bécsi világkiállítás és a kolerajárvány határozta meg azt az időszakot – mondta Szávai Ferenc. – Országosan több olyan tényező is volt, ami elősegítette, de hátráltatta is a gazdasági fejlődést. Az, hogy Kaposvár 150 évvel ezelőtt rendezett tanácsú várossá vált, sokat jelentett az előrelépésben. Nyilván ez kötelezettségekkel, valamint a törvény által meghatározott lehetőségekkel is járt. Az is a kötelezettséggel járt, hogy sokkal magasabb adót fizetett a város. Ugyanakkor gyámhatóságot és adóhivatalt kellett fenntartania, muszáj volt figyelni a bevételekre, és természetesen nagy fokú önállóságot is jelentett a rendezett tanácsú városi rang. Ez azt is eredményezte, hogy az itt lévő vállalkozások jobb és szabad lehetőséget kaptak a fejlődésre – tette hozzá Szávai Ferenc. 

Kaposi Zoltán a Pécsi Tudományegyetem tanára előadásában kifejtette, hogyan lett egy 18–19. századi uradalmi központból egy olyan település, amely az 1850-es, 1860-as évektől egyre inkább iparosodott, és kihasználta azt a lehetőséget, hogy Somogy vármegye közepén van. – Kaposvár nagyon jó infrastrukturális hátteret tudott teremteni magának. Vasutak épültek, és megjelentek azok az első ipari üzemek, amelyek egy hosszú távú, több mint százéves gazdasági lehetőséget biztosítottak – hangsúlyozta Kaposi Zoltán. 

– Az első még a Haidekker-szappangyár volt, a másik a sokkal jelentősebb cukorgyár az 1890-es évek közepétől. Ez azt hozta magával, hogy a foglalkoztatási rendszerben és más területeken is igen komoly fejlődés indult el. A két világháború között kicsit megrekedt a folyamat, de a szocialista időszak nagyon érdekes „jelenség” volt. Az akkori iparosítás révén olyan üzemek is megjelentek, amelyeknek a lenyomatai máig megvannak. Ezek közül azért többet bezártak, vagy tönkrementek, de például a villamossági gyár mai is működik, és sokakat foglalkoztat – mondta Kaposi Zoltán. 
 

Milliárdos beruházásokról beszélt az alpolgármester 

Pintér Rómeó, Kaposvár alpolgármestere, a város 1990-től napjainkig tartó gazdasági fejlődésének meghatározó állomásairól beszélt a konferencián. Elmondta: Szita Károly polgármester épp egy Kaposvár jövőjét érintő beruházásról tárgyal kínai cégvezetőkkel, ezért nem tudott részt venni a konferencián. Pintér Rómeó felidézte az elmúlt évszázadok fontosabb gazdasági fejlődéseit, majd Kaposvár két meghatározó cégén (Videoton, Kometa) keresztül mutatta be, hogy a három évtized alatt mennyit gyarapodott a város. Az alpolgármester a következő évek nagyobb beruházásairól és fejlesztési terveiről elmondta, a Kometa több mint 30 milliárd, Európa egyik legnagyobb üveg­gyára a török Şişecam pedig a megnövekedett alapanyagárak miatt már 100 milliárdos beruházást valósít meg Kaposváron.