Gyuricza Csaba rektor szerint az oktatóknak is változni kell a siker érdekében

– Nagy fába vágták a fejszéjüket néhány évvel ezelőtt, amikor letértek az egyetemek eddig járt útjáról. Elhagyták a járt utat a járatlanért? 
– Lehet így is mondani! Tény, hogy soha nem látott integrációba fogtunk, a folyamat most is javában tart. Az is tény, hogy ilyen mértékű intézményi átalakításra még nem volt példa, s nemcsak az agrár-felsőoktatásban, hanem az egyetemi világban sem. Négy egyetemet, 11 kutatóintézetet integráltunk egy egységes, versenyképes szervezetté. Most ott tartunk, hogy helyükön vannak már azok az egységek, amelyek meghatározzák az intézményi működés kereteit. Túl vagyunk a mátrix-szerű működési modell első gyermekbetegségein, finomhangolásokra persze még szükség van. Amit csinálunk, arra Európában is alig van példa. Az eredmények több mint biztatóak, hiszen máris bebizonyosodott, hogy ez az új működési forma eredményes és sikeres. Ezt számok igazolják. 

– Akkor nézzük ezeket a számokat. Ezek már mutatói a megtett útnak? 
– Nem és nem kizárólagosan. Sokszor és sokan azáltal ítélnek meg egy egyetemet, hogy tudja-e növelni a hallgatói számát. A MATE nem áll be ebbe a versenybe. Mi minőségi képzést nyújtunk és erre törekszünk a jövően is. Többek között szeretnénk növelni azoknak a kikerülő mérnököknek a számát, akik megállják a helyüket a munkaerőpiacon, akikkel kapcsolatban a munkaerőpiac visszajelzése is pozitív. Az új modell lényege a minőség feltétlen elsőbbsége! Minőségi szemléletet szeretnénk érvényesíteni az agrár-felsőoktatásban, s ez a cél határozza meg minden lépésünket. Nyilvánvalóan az elmúlt időszakban voltak olyan változások a felvételi struktúrában, amelyeknek következményei lehetnek a felvett létszámra vonatkozóan. De nem az az erős egyetem, amelynek sok hallgatója van, hanem az, amelyiknek sok jó hallgatója van, jó az infrastruktúrája és kiválóak az oktatók, kutatók is. 

– Minőségi oktatáshoz minőségi hallgatók is kellenek… 
– Az a célunk, hogy a legjobb leendő hallgatók bennünket válasszanak, válasszák azokat a szakokat, amelyeket mi oktatunk. Ezért egy újszerű, átgondolt népszerűsítő kampányt is folytatunk egész éven át. Népszerűsítjük a MATE-t, a szakokat, a trendiséget. 

– Ne „számháborúzzunk”, de azért nézzük az idei tényeket! Trendi a MATE? 
– Nem állunk rosszul, annak ellenére, hogy mi – sokakkal ellentétben – a minőségi képzés érdekében nem csökkentettük a bejutáshoz szükséges pontszámokat. Így is 32 százalékkal növeltük összegyetemi szinten a felvett hallgatók számát. Ez jóval magasabb, mint az országos átlag, miközben – mint mondtam –, nem engedtünk a pontszámokból. Kaposváron még imponálóbb a helyzet, hiszen összességében 60 százalék feletti a növekedés a tavalyihoz képest. Ebből is kiemelkedik a neveléstudomány, annak ellenére, hogy ez a terület sok negatív megítélést kapott az elmúlt időszakban országosan. Itt lényegében száz százalékkal tudtuk növelni a hallgatók számát. Különösen a gyógypedagógus képzés az, ami népszerű, de a többi szak is kiemelkedő. Ez vonatkozik az adott szakirányú továbbképzésekre és a pótfelvételikre is, hiszen itt közel százszázalékos a növekedés. Ez azért is fontos, mert a normál felvételi eljárásban ilyen túljelentkezés mellett még a póteljárásban is ennyien jelentkeztek, ez még a mi legmerészebb elvárásainkat is messze felülmúlta. Nagyon örülünk annak, hogy ilyen sokan választották a MATE-t, s azon belül is a Kaposvári Campust. Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben 736 gólya kezdi meg a tanulmányait csak itt Kaposváron, összegyetemi szinten majd három és félezer... 

– Többször mondta: egyetlen összehasonlítást tart értelmesnek, a nemzetközit. Hogyan áll az egyetem ezen a téren? 
– Valóban, hiszen alig hároméves múltunk van, s máris hosszú utat tettünk meg. Elindultunk a nemzetközi pályán is, a ranglistákon, ráadásul újabb ötven helyet léptünk előre a legutóbbi találkozásunk óta. A MATE megalakulását követően száz helyet javítottunk a Quacquarelli Symonds nemzetközi rangsor agrártudományi szekciójában. Emellett a MATE a világ száz legjobbja közé került a Times Higher Education Impact Rank­ings rangsor ENSZ által deklarált éhezés elleni küzdelmet meghatározó Zero Hunger kategóriájában. Ez két dolog miatt is fontos: egyrészt a magyar agrár-felsőoktatást még sohasem jegyezték ilyen magasan. Másrészt a kaposvári felsőoktatás is felkerült a világtérképre. Ez a térség szempontjából is óriási lehetőségeket rejt magában. 

– Akkor most lehet lazítani? 
– Nem állunk, nem állhatunk meg, hiszen van egy stratégiai célunk, amit a rektori programomban is megfogalmaztam: a MATE az évtized végére a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme között lesz, Közép-Európában pedig a legjobb! Elindultunk ezen az úton, s mint látszik, jó az irány! 

– A MATE sikere az itt élők sikere is. A tudás ugyanakkor a leg­gyorsabban elavuló „dolgok” egyike lett. Hogyan lehet felkészülni a folyamatos tudásmegújításra? 
– Régebben másként működött a világ, a megszerzett tudás akár évtizedekig is szolgálta a gazdáját. Ma egészen más a helyzet. Olyan gyors a technológiai fejlődés, hogy az a tudás, amit valaki hallgatóként megszerez az egyetemen, 3–4 év múlva gyakorlatilag elavul. Ez azt jelenti, hogy ha valaki talpon akar maradni és versenyképes tudással akar rendelkezni, akkor folyamatosan képeznie kell magát. Erre az egyetemeknek is fel kell készülniük felnőttképzési programokkal, szakirányú képzésekkel-továbbképzésekkel, akár rövid tanfolyamokkal is segíteni kell a fejlődést. Ezen a területen mi szerencsére nagyon intenzíven léptünk előre, rövid tanfolyamokat hirdetünk a vállalkozásokkal való napi együttműködés eredményeképpen, magyar és angol nyelven. Számos olyan programunk van, ami ebből a kihívásból nőtt ki. Ezt a munkaerőpiac és a társadalmi igény, a nemzetközi trend generálta az élelmiszeripar, a digitalizáció területén. Mind-mind új szakterületek, új megrendelésekkel, amelyek korábban nem voltak. Mi az egyetemen garantálni tudjuk, hogy a korábban megszerzett tudás versenyképes maradjon hosszú éveken, évtizedeken keresztül. 

– Ez a modern, integrált, vállalatközeli egyetemi működés része? Megváltozik a kutatások iránya is? 
– Az integrált egyetem a tudásközpontban dolgozó ezernél több professzort, kutatót és tudóst, a legkorszerűbb ismerettel rendelkező embert is jelenti, akiknek a munkája rövid vagy hosszú távon hasznosul. Egy ekkora egyetemen nagyon sokféle szaktudást, törekvést lehet integrálni, összekapcsolni, közvetíteni. Itt, Kaposváron is nagyon gyorsan, rugalmasan lehet reagálni a piaci igényekre: ennek eredménye a gépész-, villamos- és élelmiszeripari mérnökképzés rendszerbe állítása. Ezt intézményen belül tudtuk kezelni, s nem kellett más partnereket bevonni. 

– Ebben segít az új működési forma? 
– Az alapítványi működés által megnőtt az egyetemi autonómia, rugalmasan, gyorsabban tudunk reagálni a megjelenő kihívásokra, piaci igényekre. Korábban 4–5 évet is kellett várni, hogy elindulhasson egy képzés. Ma már – mint mondtam – ennyi idő alatt elévül a tudás. Mi most szinte azonnal tudunk reagálni, egy éven belül vagy annál is rövidebb idő alatt biztosítjuk az új tudást, szakképzettségek esetében is 1–2 év alatt. Sokkal gyorsabban kell reagálni a kihívásokra, korszerűsíteni a képzéseket, hiszen ezen a területen is komoly verseny van. 

– Ezek a változások átalakítják a professzori gondolkodást? 
– Az egyetemi oktatók mentalitásának is meg kell változnia a siker érdekében. Van még dolgunk, a kétségtelen eredmények ellenére. Dinamikusan, gyorsan kell reagálni, a feladat nem vár. Az élet megváltozott, hatalmas a verseny, és az jut előre, aki gyorsan cselekszik. 

– Akkor itt mi jó irányba léptünk a mérnökképzésekkel? 
– Ez egy jó példa arra is, hogyan kell reagálni a vállalati igényekre, hogyan lehet motorja egy itteni campus a helyi gazdaság fejlődésének. A gépész-, a villamos- és az élelmiszermérnöki képzés valós vállalati igényt elégít ki, gyorsan. A MATE fizikailag az ország legnagyobb egyeteme. Egy központú, de sok vidéki bázisa van. Nem olcsó, de nagyon hatékony modell. Ha azt a társadalmi elvárást teljesíteni akarjuk, hogy erősítsük a vidék megtartó képességét, hogy helyben képezzük az értelmiség egy részét, hogy a végzettek helyben erősítsék a gazdaságot és lépjenek fel új tudás­igénnyel a egyetem felé, akkor azt így kell csinálni!

Korlátlanok a lehetőségek

– A MATE vállalja például a térségek fejlesztésében való részvételt is. Kaposvár és térsége már nemcsak a Kaposvári Campusra számíthat egy-egy probléma megoldása kapcsán, hanem az egyetem egészére, a teljes tudásháttere adott. A MATE Közép-Európa egyik legnagyobb oktatási erőcentrumaként működik, olyan gazdasági hátországgal, amivel egyetemek nagyon ritkán rendelkeznek, akár Európában is. Ezért tudunk új tudományterületeken is képzéseket indítani, együttműködve a vállalatokkal. Van egy másik feladatunk is. Az, hogy mi magunk legyünk kezdeményezői annak, hogy az adott térségnek milyen irányba kell elmozdulnia a jövő fejlesztéseinek szempontjából. Tehát proaktivitásra is szükség van – mondta Gyuricza Csaba arról, mennyire fontos szerepe van az egyetemnek a térség jövőjének alakításában. 

Kiemelte, hogy a MATE az egész Kárpát-medencei agrár­oktatásnak a bázisa, központja, 700 határon túli diákkal. Az intézményben 102 országból több mint 2 ezer külföldi diák tanul valamelyik campuson. A MATE fejlődésének lényegében nincs felső határa, a tudáspiac korlátlan lehetőséget biztosít. 

A teljes interjúnkat a Sonline.hu legfrissebb podcastjében meg is hallgathatja.