Tetőzött az árhullám Barcsnál, elnyelte a strandot a folyó

A tiszta vizű folyó szinte dunányira duzzadt, és sárgás áradattá változott. A barcsi hídról látni, hogy visz a víz lakókocsit, horvát oldalról halászbódét, méteres fatörzseket. Barcson 522 centi volt a vízállás reggel hatkor, hat-nyolc centit várnak még kora délutánra. A strandra vezető úton kacsák úszkálnak, a büfét elárasztotta a víz, de a kiszolgáló épületnek vastag beton az aljzata.    

– Olyan még nem fordult elő, hogy a Dráván  és a Murán egyszerre érkezzen áradás, méghozzá ekkora intenzitással - mondta Bencs Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.-  A két folyó vízgyűjtő területére a múlt hét utolsó három-négy napjában 90 milliméter csapadék hullott. Őrtilosnál a Murán 1600 köbméter vízmennyiség zúdult le, a Dráván 2100. Ez összeadódott, és az első előrejelzések és a számítógépes modellek alapján arra készültünk, hogy az eddigi legnagyobb vízállást 30 centivel meghaladó ár ellen kell védekeznünk. Most úgy áll a helyzet, hogy a rekord alatt lesz a vízállás. 

Őrtilosnál és Vízvárnál viszont a valaha mért legnagyobb vízállás rögzítették kedden. Őrtilosnál 17 centivel magasabbat mértek, mint amit 1972-ben, vagyis 493 centit. Vízváron 618 centit. Azóta Zákánynál és Heresznyénél megtelt a hullámtér, és a lefolyás már lassul. A somogyi területeken a magaspart védi a falvakat, figyelőszolgálatot állítottak, és minden önkormányzathoz rendeltek ki vízügyi munkatársat. Drávagárdonytól Drávaszabolcsig erősítik az állami fővédvonalat. 

– A területi védelmi bizottság koordinálja a feladatokat, együttműködik a katasztrófavédelemmel és a vízügyi igazgatósággal – mondta a barcsi strandnál Neszményi Zsolt somogyi főispán. – Mindenkit megnyugtathatok, a somogyi emberek testi épsége és értékei nem kerülnek veszélybe.

Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője megköszönte a védekezők munkáját. Koós Csaba, Barcs polgármestere elmondta, hogy a Drávával párhuzamosan futó kerékpárúton 1 méter 20 centis víz áll, és az ár levonulása után mérik fel a károkat. Vis maior támogatást igényelnek majd. Az augusztus 26-ra meghirdetett halászlé főző fesztivál elmarad, közölte. Visszaemlékezett arra, hogy 2014-ben volt legutoljára hasonló eset, amikor a folyó elöntötte a belső boki részt. A vízügyesek felidézték az 1972-es évet, amikor gát szakadt, és köveket szállítottak védekezésül. Vízügyi forrásból úgy tudjuk, hogy a mostani eredményes védekezést segítette, hogy a napokban odaszóltak a dubrovói vízierőmű vezetésének, hogy ne engedjenek át minden vizet. A drávai polgármesterek úgy tudják, Őrtilosnál horvát oldalon átszakadt a gát, ez könnyítette a magyar helyzetet.         

Az ár levonulása után sincs vége a munkának, mert az apadó víz ugyanolyan veszélyes lehet, mint az áradó, suvadások, buzgárok keletkezhetnek. A védekezés az apadás után még egy hétig tart, aztán egy hónapon át következnek a helyreállítási munkák. Bencs Zoltán hozzátette: a vízügy dolga nem a centimétereken múlik, hanem a károk elhárításán.  

A pihenőhely alját nyaldossa a víz

Tíz centivel nőtt a vízállás szerdán délelőtt Szentborbáson, mert reggel hat órakor 650 centit mutatott a vízmérce, délelőtt 11-kor pedig 670-et. Pavlekovics János polgármester a Duna-Dráva Nemzeti Park folyómenti pihenőhelyén figyeli a vízállást aggódva, de bizakodva. Az 1972-es árvíznél megmenekült a pihenőhely, de akkor az úton állt a víz. A töltésnél készültek arra, hogy homokzsákokkal kell védekezni, de az ártér elnyelte az áradást, az erdőben áll a víz. A kajakosok csónakkikötője víz alá került, a beton lépcsőkből semmi sem látszik ki. A falu nincs veszélyben, de pihenőhelyen a hétvégére meghirdetett nyári fesztivál elmarad, áthelyezték az Országos Horvát Önkormányzat fiataljainak találkozóját.        

Megkérdeztük környékbeli olvasóinkat, tartanak-e az árvíztől? 

Nemes László (Barcs):  Negyven éve lakom itt a Dráva utca környékén, most mindennap lejövök a folyóhoz megnézni a vízállást. Úgy látom, hogy nem kell félni, mert nagy lett a folyó, de ez még nem veszélyes. Érdekes, hogy tavaly nyáron majdnem kiszáradt, az idén meg jött az augusztusban szokatlan a zöldár.	Gyócsi László (Barcs):  Én csak három éve lakom a folyó közelében, de beszélgettem azokkal, akik régóta itt élnek, és azt mondták, hogy nem kell megijedni. 1972-ben magasabb volt a vízszint, benyomult a Dráva az utca végéig. Nyugdíjas vagyok, és itthon töltöm az időm. Megnéztem a vizet, reggelre rendesen emelkedett.	Balogh Béla (Drávagárdony):  Hozzánk légvonalban két kilométerre van a Dráva, ezért nem félünk. Magas a part, tartja a vizet. Előbb öntené el Tótújfalut, mint minket. A vőmék fotózták a folyót Barcsnál, alaposan felduzzadt, de a falvakban nem készülünk semmi rosszra.