Két keréken Dél-Zalában és Dél-Somogyban is: műhelynapot tartottak Nagykanizsán

Az uniós célokhoz illeszkedve a fejlesztések mindeközben nem téveszthetik szem elől sem a közlekedésbiztonsági, sem a különböző társadalmi rétegek hozzáférhetőségi kérdéseit. Ezért fontos, hogy a kerékpáros közlekedés előretörésének kihívásairól megfelelő fórumon tudjanak beszélgetni a településvezetők és a kerékpáros szakértők.

Ennek szellemében zajlott le szeptember 20-án az idei harmadik „Települések két keréken” konferencia. A rendezvényt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár megbízásából a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársai szervezték. A rendezvényre Nagykanizsa vonzáskörzetébe tartozó polgármesterek, a térség országgyűlési képviselői, illetve turisztikai szolgáltatói képviselők kaptak meghívást.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, örül, hogy a konferencia helyszíneként Nagykanizsára esett a választás, ezzel is ráirányítva a figyelmet a városra, és elismerve az aktív turizmus területén végzett eddigi munkát, mint a Murán megvalósított vízitúrák vagy a Kéktúra útvonalainak fejlesztése. Örömét fejezte ki, hogy a települések polgármesterei szép számmal elfogadták a meghívást, amely azt mutatja, hogy a térségben kiemelt cél, hogy minél több turistával megismertessék a vidék természeti adottságait, szépségeit. Az erőfeszítéseknek eredménye is van, ezt mutatja a vendégéjszakák és a térségbe érkező utazók száma is, egyre többen használják a kerékpárutakat. A folyamatot kissé megtörte a Covid járvány, de a jelek azt mutatják, hogy a fejlődés folytatódik. Ez természetesen csak úgy történhet, ha a települések vezetői is az ügy mellé állnak. Kiemelte, azért tartja fontosnak a konferenciát, mert az előadásokból, a kerekasztal beszélgetéseken és a személyes egyeztetések során a települések vezetői megismerhetik a távlati célokat, a fejlesztési elképzeléseket, a szakemberek pedig megtudhatják, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a településeknek.

- Én ötven éves korom körül kezdtem kerékpározni, és sajnálom, hogy nem tettem korábban – tette hozzá. - Minél többen kerekezünk, és hívjuk fel a figyelmet arra, amit a sport szerelmeseinek ad ez a térség, annál több turista fogja megismerni a helyi értékeket, amelyeknek birtokában vagyunk.

Balogh László, Nagykanizsa polgármestere köszöntőjében elmondta, a sok elismerés között arra a legbüszkébb, hogy városa kivívta a Kerékpárosbarát Település címet. Nagykanizsa hat út kereszteződésében fekszik, talán ennek is köszönhető a sok kerékpáros útvonal, amelyeket természetesen lehet még fejleszteni. Megköszönte az elmúlt években megvalósuló fejlesztésekhez nyújtott támogatást Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Révész Máriusz államtitkár uraknak. Kiemelte, hogy a fejlesztési források mellett a kerékpározás népszerűségének növekedésében nagy szerepük van a helyi civileknek, közöttük a Kanizsai Oldtimer Kerékpáros Egyesületnek is.

Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár nyitóelőadásában elmondta, hogy a WHO szerint az egészségügyi állapotunkra ható faktorokban az egészségügyi ellátórendszer mindössze 18%-ot tesz ki, 20%-ban a környezetünk, 25%-ban a genetikai állományunk, 37%-ban pedig az életmódunk felel az egészségügyi állapotunkért. Az Eurobarométer felmérésében a megkérdezett magyarok 59%-a úgy nyilatkozott, hogy soha nem sportol, további 15% pedig nagyon ritkán. Nemzetközi összehasonlításban Finnországban ez a szám mindössze 8%, Svédországban 12%, Szlovéniában 25%, Csehországban pedig 26%. A trend sajnos negatív, az előző méréshez képest az elmúlt öt évben Magyarországon 6%-kal növekedett a soha nem sportolók aránya. Sajnos az elhízottsági mutatóink is romlanak. A Global Observatory for Physical Activity adataiból kiderül, hogy Magyarországon a halálozások 9,7%-a a mozgáshiányos életmódra vezethető vissza. Évente átlagosan százharmincötezer ember hal meg emiatt, vagyis harminckettő naponta. A várható élettartamra vonatkozó európai uniós adatok azt mutatják, hogy messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól. Fontos, hogy tudjunk változtatni, hiszen a legélhetőbb országok közé szeretnénk tartozni, emelte ki államtitkár úr. Az Aktív Magyarországért államtitkárságnak az is a feladata, hogy könnyebbé tegye az életet, hogy megteremtse az egészséges életmód feltételeit. Ezért született meg az Aktív Életmód-stratégia, amely nevét Monspart Saroltáról, a Nemzet Sportolójáról kapta, aki a mozgás népszerűsítésének nagykövetévé vált. A legfontosabb, hogy bebizonyítsuk az embereknek, hogy a mozgás élmény, és nem kényszer. Emellett elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia is, amelynek célja, hogy növekedjen Magyarországon a kerékpárral közlekedők részaránya és a kerékpáros turizmus részaránya. A stratégia emellett arról is szól, hogy milyen városban szeretnénk élni: egy autókra optimalizáltban, ahol egyre több sávot építenek, ezzel egyre nagyobb dugóknak adva teret, vagy egy holland vagy dán mintára kialakítottban, ahol próbálják a városon átmenő forgalmat csökkenteni, a közlekedést kerékpárosokra és gyalogosokra optimalizálni. Hozzátette, szerencsére számos kiváló munkatársa van, akikkel közösen hiszik, hogy meg tudják változtatni a világot, hogy ösztönözni tudják az embereket az egészséges és környezettudatos életmódra, a kerékpáros közlekedésre.

A konferencia keretében a résztvevők áttekintették, hogy miért elengedhetetlen a kerékpáros közlekedés támogatása, illetve hogy milyen szemléletben, milyen eszközökkel érdemes a fejlesztési kérdésekhez viszonyulni. Madarász-Losonczy Bálint (Miniszterelnökség – Aktív mobilitási főosztály) egyrészt ismertette a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Kerékpáros Stratégia főbb pontjait, másrészt a polgármesterektől előzetesen beérkezett kérdésekre válaszolt. Dr. Andrejszki Tamás (KTI) egy interaktív kvíz formájában mutatta be a kerékpározással kapcsolatos tévhiteket – melyek azok a területek, amikkel kapcsolatban bizonytalanság van a közlekedőkben, illetve melyek azok a jellemzően alaptalan hiedelmek, amikre hivatkozva sokan nem mernek kerékpárra ülni. Barna Zsolt (Magyar Mérnöki Kamara Kerékpáros Szakosztályának elnöke, az Értékterv Kft. ügyvezetője) a térségi kerékpáros hálózatokról, a kerékpáros infrastruktúra beruházások megfelelő előkészítéséről, illetve a hivatásforgalom és a rekreáció kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait. Horváth Krisztina (Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ – AÖFK) közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai kérdéseket feszegetett, amelyek által elsősorban az irányhelyes létesítmények előnyeit emelte ki: nem csak a kerékpárosok, de a gyalogosok és a gépjárművek szempontjait is figyelembe véve. Bereczky Ákos (Értékterv Kft.) az iskolai mobilitás mindenkit érintő kérdéseit tette fel – a tanintézmények környezetében nagyon fontos olyan kialakításokat támogatni, amelyek mellett a szülők felelősséggel el tudják engedni gyermekeiket önállóan gyalogosan vagy kerékpáron. Coates Ádám (Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – MAKETUSZ) bemutatta a Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat alappilléreit, hogy miért érdemes a kerékpáros turisták számára vonzó környezetet teremteni, és milyen (sok esetben olcsó és egyszerű) intézkedésekkel tehet ezért egy településvezető. Végül egy kerekasztal beszélgetés formájában Dr. Andrejszki Tamás gondolkodott együtt Balogh Lászlóval (Nagykanizsa polgármesterével), Tóth Luciával (Kisrécse polgármesterével) és Büki Zoltánnal (a Magyar Közút zalai munkatársával) a kerékpárosok helyi megítéléséről, és arról, hogy mit lehetne tenni, hogy az emberek rendszeresebben kerékpározzanak akár munkába menet, akár rekreációs céllal.

A helyszínt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával a Kanizsai Oldtimer Kerékpáros Egyesület (KOKSZ) biztosította a rövidesen megnyíló kerékpáros múzeum épületében. A múzeum megvalósítását 2020-ban kezdte el a szervezet, céljuk, hogy a Dunántúl is rendelkezzen egy interaktív kerékpártörténeti kiállítással, amely így Nagykanizsa egyik turisztikai attrakciójává válhat. A konferenciát kerékpározással zárták, ahol a vállalkozó szelleműek bejárták Nagykanizsa kerékpáros szempontból érdekes, követendő vagy éppen kevésbé követendő kialakítású létesítményeit, és meglátogatták a Csónakázó-tavat is.