A nők keresete már hetven éve is kellett a tisztes megélhetéshez

Bár vármegyeközpontnak számított, Kaposvár a XIX. század közepén még meglehetősen kicsi település volt. Az 1860-as években csupán 6–7 ezer lakosa volt, de a dualizmus korában gyors gazdasági fejlődésnek indult. 
– Látványos gazdasági növekedést hozott az akkori gyáriparosodás, cukorgyárat és vasöntödét építettek, nagy foglalkoztató cégek, társaságok alakultak – mondta Kaposi Zoltán. – Ugyanakkor fontos maradt a kisiparosok jelenléte, akik a kispolgári léthez kapcsolódóan kis­üzemi formában működtek, vagyis a gyáripar és a kisipar együttesen működött. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kaposvár az Eszterházy család uradalmi központja volt. A majdnem 40 ezer holdas uradalomban magas szintű mezőgazdasági tevékenységet folytattak, nagyüzemben sok ezer szarvasmarhát, sertést tenyésztettek, és jelentős mennyiségű cukorrépát szolgáltattak a cukorgyár számára. Ez jó hátteret adott a kaposvári gazdasági fejlődésnek. 
1910-ben 18 gyár, vagy gyárszerűen működő vállalkozás volt a városban (a cukorgyár 361, a vasúti műhely 121, a gépgyár 79 dolgozót foglalkoztatott). Aztán jött az első világháború és minden megváltozott. Kaposvárt nem érte komoly gazdasági veszteség, hiszen messze volt a határtól, de a piacvesztésen keresztül érintette Trianon káros hatása. A két világháború közötti korszakban megtört a gazdasági lendület. A külső nehézségek akadályozták az infrastrukturális beruházásokat, a hiperinfláció visszavetette a fejlődést. 
– Pozitív változásról 1925-28 táján beszélhetünk, amikor az úgynevezett Speyer-kölcsönök megérkeztek – folytatta az egyetemi tanár. – Kaposvár 365 ezer, Pécs 887 ezer dollár támogatást kapott. A városi kölcsönök három részletben három év alatt segítették a magyar városokat, és mindenütt hasonló infrastrukturális fejlesztéseket irányoztak elő: vízvezetékek, csatornák, kislakások és utak épültek, vásártereket bővítettek. 
A világgazdasági válság hatalmas csődhullámot okozott, és az ország szinte minden településén hasonló nehézségek jelentkeztek. A gyáripar visszaesett: 1920-ban 1171, míg 1930-ban 910 dolgozót foglalkoztattak a kaposvári gyárak, ez az összes ipari kereső mindössze 18,4 százalékát tette ki. 1910 és 1930 között az önálló iparosok száma egyharmaddal csökkent, többségük segéd nélkül dolgozott. 
– Sok cég ment tönkre, a kaposvári sörgyárat el kellett adni, és a malmoktól, az Erzsébet gőzfürdőtől a Cseri úton lévő vasöntödéig mindent bezártak – mondta Kaposi Zoltán. – Az 1929 és 34 közötti évek keserves időszakot hoztak, meg kellett ismerkedni a népkonyhákkal, a közmunkaszervezéssel. A kilábalás a 30-as évek második felében jött el, amit a Helios konzervgyár és néhány középüzem létrehozása jelentett munkahelybővítést, majd a fegyverkezési program lendített még a város működésén. Ezzel együtt a két világháború közötti korszakban megrekedt a fejlődés. 
1945 után a szocializmus korszaka a szovjet típusú terv­gazdálkodással köszöntött be, és az első két évtizede 1968-ig arról szólt, hogy központi költségvetési forrásokból állami nagyipari üzemeket hoztak létre. Kaposváron az 50-es évek elején megnyitotta kapuit a Textilművek, a Hűtőipari Vállalat, a Patyolat, a Baromfifeldolgozó, a Ruhaüzem, a Transzvill. 
– Mivel a városnak nem volt nehézipara, az erőltetett iparosítással a könnyű- és élelmiszeripar vált fontossá – idézte fel az előadó. – Pozitív vonása, hogy a női foglalkoztatásban nagy előrelépést hozott, mert a ruhagyár, a fonoda, később az Egyesült Izzó és a Patyolat jelentős számú hölgyet foglalkoztatott a város környékéről is, őket busszal fuvarozták. A korabeli családmodell szempontjából a női és férfi keresetek fontosak voltak, mert ezekből együtt, ha nem is túl magas színvonalon, de tisztességesen meg lehetett élni. 
A 1968-as reform Kaposvár esetében azt jelentette, hogy elindultak a fejlesztések, sok pesti cég települt ide a decentralizáció jegyében, főleg a Toponári út környékén építettek üzemcsarnokokat. Ez volt a villamossági cégek felfutásának a korszaka, megalakult a Mezőgép, a Finommechanikai Vállalat. Több ezres létszámú cégek jelentek meg, és ezzel természetesen együtt járt a város népességének dinamikus növekedése és a lakótelepek építése, ezután élhetőbbé vált a város.