Vajon hány pofonig magyar a magyar?

Különösen gazdag tartalommal jelent meg a Somogy legújabb száma. A Berzsenyi társaság kulturális folyóiratában a főszerkesztő, Ujváry Gábor Hóman Bálintra és a Horthy-korszak (kultúr)politikájára helyezi a fókuszt tanulmányában kiemelve: Hómannak számos olyan elképzelése volt, amelyet 1945 után valósítottak meg, miközben ő a börtönben ült, és „fasiszta kultúrhóhérnak” bélyegezték. Hollósi Gábor a két világháború közötti emléktörvényeket teszi mérlegre, Gáspár Ferenc a 120 éve alapított Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság történetét elemzi az 1904–1909 közötti időszakban. Terbócs Attila Csombárd egyháztörténetének nyomába ered, Gáspár Tamás megrendítő nekrológgal búcsúzik Király Lajosnétól, sokak Babi nénijétől. Kurucz György a közelmúltban elhunyt Hóvári János történészre, hazánk egykori izraeli, kuvaiti és törökországi nagykövetére emlékezik, akinek Kiskorpádról indult történészi és diplomáciai karrierje. Kovács Melinda akadémikus, Kaposvár Széchenyi-díjas díszpolgára vall somogyi gyökereiről, és a nemzetközi hírű haiku-szerző, a siófoki Bakos Ferenc is olvasóközelbe kerül. 
Élvezetes Aniszi Kálmán és Egyed Ákos kolozsvári történész beszélgetése, csakúgy, mint Tefner Zoltán civilizációs jelenségeket vizsgáló, nyelvészeti, fordítási és ferdítési anomáliákat (is) taglaló írása, s Ratzky Rita irodalomtörténész Petőfi retorikákáját elemző tanulmánya. Rozsos Gábor, Simek Valéria, Farkas Gábor, Ország László, Tóth Gyöngyi versei mellett Jezsó Ákos felkavaró felvidéki témájú elbeszélése ad választ arra: hány pofonig magyar a magyar… A számot a nagyatádi Ország László grafikái illusztrálják.