Nem lesz óraátállítás, de az idő azért még ellenségünk marad

Széleskörű egyeztetés után az EU döntött az óraállítás megszüntetéséről, így jövő októberétől már nem kell évente kétszer tekergetni az órát. Az időszámítások közti váltás megszűnik, amely az egészségünkre mindenképpen jó hatással lehet.

– Léteznek svédországi kutatások az óraátállítás hatásaira – mondta el kérdésünkre Kovács Norbert neurológus. – A kutatók kimutatták, hogy 10-20 százalékkal gyakoribbá válik az agyi infarktus és szívinfarktus az óraátállítás miatt. Hiszen egy órával korábban kell felkelni, ez megterheli a szervezetet. Hozzátette: ilyenkor a belső óránk felborul, s akár három nap is kell, hogy testünk is hozzászokjon a változáshoz.

Az emberek véleménye megoszlik a kérdést illetően, hiszen abban ugyan szinte mindenki egyetért, hogy jobb a tovább tartó világosság. De, hogy a téli vagy a nyári időszámítás a kényelmesebb, ebben a kérdésben már eltérnek a vélemények.

– Nekem a téli időszámítás kedvező, mert még jó idő van és ha egy órával előrébb állítják az órát, akkor még kint lehet lenni – osztotta meg véleményét lapunkkal Kiss Piroska. – Ha tovább van világos, az ember hangulata is jobb, és sokkal szabadabb.

Az asszony azt mesélte, őt fizikailag is megterheli az óra átállítása.

– Szerintem a nyári időszámítás maradjon – ezt már Ácsné Brauner Márta mondta. – Mivel nagyon szeretek kirándulni, azt szeretem ha sokáig van világos, így tovább kint lehet maradni. Télen egyébként is előbb sötétedik, felesleges még az órát is állítgatni.

A szülőknek persze a praktikum is fontos, sötétben nem engedi el szívesen egyedül a gyermekét az ember. – A bolygó szerintit kellene megtartani – vélekedett az iskolából hazafelé igyekvő Molnár Eszter. – Nehéz átállnom, főleg a suli mellett. Meg nem szeretek sötétben hazamenni.

Azt még egyelőre nem tudni, hogy melyik időszámítást tartjuk meg. Ennek eldöntésére jövő áprilisig van időnk, de az már biztos, hogy jövő októbertől már csak emlék lesz az óraátállítás.

Gazdaságilag jobban megéri átállni

Az óraátállítást az 1980-as években vezették be, s még talán sosem álltunk olyan közel az eltörléséhez mint most. Először 1916-ban álltunk át nyári időszámításra, akkor a háborús spórolás miatt. De a rendszer csak négy évig élt, s teljesen kaotikus módon szabályozták.

Az újabb óratekerést az újabb háború hozta meg 1941-ben, nyolc évig működött az a rend, majd közel 10 év múlva változott a rendszer. Ekkor az esti termelésre hivatkozva állították át újra az órákat május utolsó napjától szeptemberig nyári időszámításra. A végső bevezetést a már említett 80-as évek hozták, amikor is elszabadultak az energiaárak, s egyre több európai ország döntött a spórolás mellett.

Az nem biztos, hogy ez gazdaságilag megérné hazánknak, hiszen évente nagyjából négymilliárd forintot spórolunk meg azzal, hogy egy órával később kell felkapcsolni a villanyt a közintézményekben és a szolgáltatóknál. Tehát napi szinten 3 százaléknyi villamosenergia takarítható meg az átállítással.