filmkritika

2021.11.15. 15:13

A magyar holtak hajnala

Mindenféle nemzetközi díjat bezsebelt már, s még az Oscar-díj sem lehetetlen, már a hazai mozikba is beszivárogtak Bergendy Péter szellemei, vagyis a Post mortem.

Koszorus Rita

Forrás: Nemzeti Filmintézet

Már tavaly elindult Európa-körüli útjára az első magyar horrorfilm, a Post Mortem, hiszen azóta nyeri a különböző fesztiváldíjakat. Azóta várják a magyar horror rajongók tűkön ülve, hogy végre lássák a filmet, amelytől sokan azt remélték, műfajt teremthet.

Remek szereplőgárdával, fantasztikus látvány effektekkel és félelmetesen jó zenével borzolja a mozinéző idegeit közel két órán át a Post mortem. Ami annyira félelmetes, hogy Kaposváron hétköznap csak délutáni időpontban lehet megnézni, ez azonban azzal is jár, hogy az Oscar-díjra nevezett filmünk közben meglehetősen foghíjas a nézőtér. A filmen látszik, hogy nem sajnálták rá a pénzt, bár a díszletre nem költhettek sokat, mert néha olyan érzésünk támadt, mintha a Szennai Skanzenben riogatnának a kísértetek.

A Post mortem című film az első világháború idején játszódik, amikor a magyar falvak lakói azt a kettős tragédiát szenvedték el, hogy fiaikat, férjeiket elvitték a frontra, aki otthon maradt, az pedig meghalt spanyolnáthában.

Főhősünk Tomás (Klem Viktor), egyike azon keveseknek, akik hazatértek a háborúból, sőt ő a halálból is. Az öreg, (Reviczky Gábor) aki szintén hazajött a frontról, Tomás sztorijával jól keres a saját „vándorcirkuszában”, melynek hátsó fertályában Tomás post mortem fotókat készít. Az egész szituáció morbid, de a fotográfus teszi a dolgát, hogy a rokonok még egyszer élőnek lássák szerettüket. Mígnem össze nem találkozik Annuskával (Hais Fruzsina), akivel elmennek egy faluba, ahol a holtak a pajtában hevernek és a szellemek a tetőn járnak. Furcsa és misztikus dolgok sora történik, amelyeket ketten igyekeznek felgöngyölíteni.

Tomás érdekes munkát választ a háborúból hazatérve. Fotó: Post Mortem FB

A film két órányi tömény borzongás, még a sokat látott horror rajongó is megrezzen a jelenetek láttán. Ehhez persze hozzájárul a tökéletes zene, amely még rémisztőbbé teszi az egészet.

Nem nevezhető magyarosan gyengének a film, de műfajt sem sikerült teremtenie. Nagyszerűek a színészek, igaz Reviczky Gábort még néztük volna tovább a filmben, viszont Schell Judit (Marcsa) karakteréből elég lett volna kevesebb is, mert teljesen érthetetlenek a tettei.

De ugyanez a legtöbb mellékszereplőről is elmondható, logikátlanul viselkednek és semmit sem tudunk meg róluk.

Borzongásból van bőven a két órás film során. Fotó: Post Mortem FB

Ötletes a sztori, pedig ebben a műfajban nehéz újat mutatni, Bergendy Péternek viszont félig meddig sikerült. Különösen tetszett, hogy végig fent tudta tartani a figyelmet a film, de a Post mortem végére olyan az érzésünk támadhat, hogy csak félelmetes jeleneteket pakoltak egymás után a készítők, s nem igazán van összefüggés közöttük, a karakterek pedig üresek. Végig borzongtuk ugyan a filmet, de valami mégis hiányzik. A konfliktus nem oldódik meg, Anna és Tomás már-már beteges kapcsolatát nem magyarázzák meg, sokszor pedig kínosan unalmas a cselekmény a jelenetekben.

Nagyon vártam ezt a filmet, de a várva várt hatás elmaradt. Persze tetszett, és jó, hogy van egy ilyen nagy horrorfilmünk is, de olyan félig üres érzetet hagyott maga után, pedig nem hiányzott a végéről a cliffhanger sem. De kétlem, hogy ennek még lenne folytatása.

Cím: Post Mortem

Rendező: Bergendy Péter

Szereplők: Klem Viktor, Reviczky Gábor, Hais Fruzsina, Schell Judit.

Hossz: 115 perc

Itt nézheted: Kultik Kaposvár

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában