Rendhagyó történelemórát tartottak a gulágról

Néma csöndben hallgatták a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium diákjai és a Gödréről érkezett fiatalok Rohr Magdolna történetét. A gulágra tizenhat évesen elhurcolt asszony úttörőként tárta fel a történelem egyik sötét bugyrát a rendszerváltozás idején. Sára Sándor, Nők a gulágon című, több részes filmjében is szerepelt az asszony, aki nyíltan beszélt az őt ért szörnyűségekről.

– A filmben rezzenéstelen arccal, tárgyszerűen közli a tényeket, a többiekkel ellentétben, akik a mesélés közben könnyekben törtek ki – mondta Török Tamás, aki monodrámát írt Rohr Magdolna történetéből. – A lánya, Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke keresett meg azzal, hogy emléket állítana édesanyjának. Minden lehetséges dokumentumot a rendelkezésemre bocsátott. Nagy feladatot kaptam, hogy lelket adjak a karakternek – mondta Török Tamás, aki a rendezője-dramaturgja is a darabnak, amelyet országszerte rendhagyó történelemórákon mutatnak be a középiskolásoknak.

– A fiatalok eleinte ledöbbennek az előadás kapcsán, hiszen a könyvekből, filmekből könnyen azt hihetnénk, hogy nem a valóságról szólnak. A monodráma után segítünk történelmi kontextusba helyezni amit láttak, hallottak az előadás kapcsán – mondta Kovács Emőke történész, aki a monodráma után történelemórát tartott a diákoknak. Rohr Magdolna kilenc évig élt a gulágon, hazajövetele is ugyanolyan csodának számított 1954-ben, mint gyermeke megfoganása, akinek édesapjával a gulágon ismerkedett meg.

– Édesanyámat 14 esztendősen elhurcolták, megerőszakolták. Az előadással nem az elrettentés a célunk, hanem a guláglakók sorstörténetének, bemutatása – mondta Rohr Magdolna lánya, Pintér Jolán, aki felhívta a hallgatóság figyelmét arra, mennyi kárt okoztak a XX. század diktatúrái által okozott traumák. Nemcsak a közvetlenül érintettek, hanem családtagjaik, leszármazottjaik is testi-lelki sérüléseket szenvedtek. A gulágból eredő transzgenerációs traumák napjainkig kihatnak a családok életére. Ennek eredetét igyekeznek a művészet eszközével a diákok elé tárni.

– Nagyon küzdelmes a szöveg, és az életút, amely a tizenhat éves korától huszonnégy éves koráig terjedő időszakot mutatja be – mondta Sztankay Orsolya, aki a monodrámát játssza. – Átengedem magamon a történetet, mert ezt soha nem lehet valóságában felfogni. Erős jellemvonás az akaratereje, amivel elérte, hogy nem eltitkolni, hanem megismertetni kell a történteket a világgal – mesélte a főszereplő Rohr Magdolnáról, akinek nevéhez az első gulág emlékmű, az „Emberkereszt” is fűződik, amelyet Budapesten, az V. kerületben állítottak fel a rendszerváltozás után.

Egész életét megváltoztatta , hogy elhurcolták

Nyers egyszerűséggel, minden történést tényszerűen közöl Török Tamás, A nép ellensége című monodrámájában a főszereplő. A „felszabadító” szovjet hadsereg erőszakos tevékenysége, bűncselekmény nélküli büntetések, nemi erőszak, elhurcolás, körbeölelő halál… Ezek közül önmagában egy is sok egy fiatal női léleknek. Rohr Magdolna mintha némafilmként figyelte volna körülötte történő eseményeket. A Szibérába hurcolt fiatal lány a közönség elé tárja, hogy nincs az a pokol, amit ne lehetne megszokni, ám annak változékonyságát, vagyis az állandó költöztetést táborról-táborra már annál nehezebb elviselni. Az emberi kapcsolódásokat igyekeztek megakadályozni ezzel, ám a magyarok a mínusz negyven fokban, a szélviharban is összetartottak, használták a magyar nyelvet is, még ha büntetést is kaptak érte. Tíz év tűnt el egy fiatal lány életéből, amelyet bárhogy igyekeztek rehabilitálni, egy dolgot már senki nem tehet meg: az elmaradt bocsánatkérést – hangzott el az előadáson csütörtökön.