A VAGYON 62 SZÁZALÉKA ODAVESZETT

Az első világháború végzetes következményekkel járt Magyarország számára. Az amerikai elnök, Woodrow Wilson már 1918. január 8-án, Amerika hadba lépése előtt közzétette szenátushoz intézett, tizennégy pontból álló üzenetét, amely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza. A tizedik pont így intézkedik: „Ausztria–Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket”. Ezzel egy időben a külföldre távozott cseh emigránsok vezérei (Tomas Masaryk és Edvard Benes) megpecsételték a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát. Még azon a tavaszon, május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötötték a pittsburgi szerződést, amely kijelenti, hogy a szlovákok, ha megfelelő autonómiát kapnak, csatlakozni kívánnak Csehországhoz. Wilson, aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén pártfogásába vette a tervezett államot. Ennek következtében az antanthatalmak elismerték az akkor még nem is létező Csehszlovákiát hadviselő félnek.

Az antanthatalmak 1918. október 5-én felkérték Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján kezdjen béketárgyalásokat. Két héttel később Tisza István magyar miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy a háborút Magyarország elvesztette. Az események fölgyorsultak. Október 30-án a Nemzeti Tanács magához vette a hatalmat, s másnap meggyilkolták Tisza Istvánt. Károlyi Mihály kormánya – a grófot a király, IV. Károly kérte fel a miniszterelnöki posztra – elrendelte a magyar csapatok fegyverletételét. A csehek betörtek a Felvidékre, a románok pedig a déli országrészben kalandoztak. Október 30-án a szlovák, november 25-én a szerb, végül december 1-jén a román népgyűlés résztvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Magyarországon dúlt a vörös-terror. Az antantállamokban pedig már senki sem vette komolyan a wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni.

A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok. Magyarország helyzetét különösen nehezítették a szerbek, a románok és a csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ügynökei. Az év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban mind jobban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük.

A magyar delegáció 1920. január 7-én érkezett Párizsba gróf Apponyi Albert vezetésével, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál segédletével. Közben a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. Június 4-én pedig Apponyi lemondása után a versailles-i kis Trianon kastélyban Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd aláírta a szerződést. November 13-án a nemzetgyűlés törvénybe iktatta, és kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába. Az ország gyászba borult, a lobogókat félárbocra engedték, az újságok a címoldalaikon gyászkerettel jelentek meg. Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, amelyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Ezt a vonalat eredetileg korridornak szánták a nagyhatalmak az északi és a déli szláv államalakulatok, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia között. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de mindenfelé magyar csapatok ellenállása fogadta őket. Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, és a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte.

Október 12-én Velencében aláírták az osztrák–magyar megegyezést, amelynek következtében Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani. December 14-én a népszavazáson fölényesen győzött a Magyarországhoz való tartozás gondolata, így nyerte el Sopron a Hűség városa címet.

dok szerves fejlődése nyomán kialakult gazdasági egységére vonatkozó utalásai, a magyar nemzet államalkotó géniuszának kiemelése a nemzetiségek csekélyebb politikai vezetői gyakorlatával szemben, a magyar történelem önzetlen küldetésével – Európa védelmében folytatott háborúival – kapcsolatos megállapításai egyszerre állították dicsfénybe Szent István örökségét és igyekeztek a jövő Európájának nélkülözhetetlen részeként láttatni az egységes Magyarországot. Remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéde bravúros szónoki teljesítmény volt.

Tragédiák tragédiája volt az ország megcsonkítása

Für Lajos volt honvédelmi miniszter, az MDF alapító tagja szerint 1920-ban területileg darabolták fel Magyarországot, 1945 után politikailag és lelkileg is. Elhitették a határainkon belül maradt magyarokkal, hogy a kialakult helyzet megváltoztathatatlan, s ez nem más, mint a tragédiák tragédiája, ami megmutatkozott a december 5-i népszavazáson is. A trianoni döntés mindig igazságtalan volt, s az ma is. Ennek ellenére most csak a megbékélésnek van realitása revizionizmus nélkül, bár a határon túl élő magyaroknak megadhatták volna már az autonómiát, de erre sehol sem került sor. Az EU-hoz való csatlakozás ezt sosem fogja automatikusan biztosítani.

dok szerves fejlődése nyomán kialakult gazdasági egységére vonatkozó utalásai, a magyar nemzet államalkotó géniuszának kiemelése a nemzetiségek csekélyebb politikai vezetői gyakorlatával szemben, a magyar történelem önzetlen küldetésével – Európa védelmében folytatott háborúival – kapcsolatos megállapításai egyszerre állították dicsfénybe Szent István örökségét és igyekeztek a jövő Európájának nélkülözhetetlen részeként láttatni az egységes Magyarországot. Remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéde bravúros szónoki teljesítmény volt. A szabad demokraták a légies határokról Pető Ivánnak, az SZDSZ frakcióvezető-helyettesének nincs pártos álláspontja, de pártja ezt a kérdést is politikai alapon közelíti meg.

Az a legfontosabb, hogy területi revízió szóba sem jöhet, noha a határok igazságtalanok, és sok magyar él az anyaországon kívül, akiket támogatni kell, erősíteni bennük az összetartozás érzését. Ma is a megbékélés a legfontosabb, de nem szabad egyenlőségjelet tenni az állampolgári jogok, illetve a kulturális és nemzeti összetartozás közé. Ezért nem szerencsés a tavalyi népszavazás eredményének gyakori felemlegetése. Az Európai Unió bővítésének lehetőségét ő is fontosnak tartja mint a határok légiesítésének legcélravezetőbb lehetőségét. Tragédiák tragédiája volt az ország megcsonkítása Für Lajos volt honvédelmi miniszter, az MDF alapító tagja szerint 1920-ban területileg darabolták fel Magyarországot, 1945 után politikailag és lelkileg is. Elhitették a határainkon belül maradt magyarokkal, hogy a kialakult helyzet megváltoztathatatlan, s ez nem más, mint a tragédiák tragédiája, ami megmutatkozott a december 5-i népszavazáson is. A trianoni döntés mindig igazságtalan volt, s az ma is. Ennek ellenére most csak a megbékélésnek van realitása revizionizmus nélkül, bár a határon túl élő magyaroknak megadhatták volna már az autonómiát, de erre sehol sem került sor. Az EU-hoz való csatlakozás ezt sosem fogja automatikusan biztosítani. -->