Hírek

2007.01.26. 17:17

Titkos döntés Koszovóról

A jelek szerint gyorsan döntésre jutottak a nagyhatalmak kétmillió koszovói sorsáról. Sajtóhírek szerint a tartomány függetlenségéről népszavazás dönthet majd.

Farkas Károly

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Koszovó lakosságának 90 százaléka albán nemzetiségű
[/caption]Két óra. Ennyit szántak a Koszovó sorsában illetékes Kontakt-csoportot alkotó nagyhatalmak képviselői a több mint kétmillió lakos sorsát befolyásoló döntésre pénteken Bécsben, mikor Martti Ahtisaari finn diplomata eléjük terjesztette rendezési tervét. A találkozót követően az ENSZ főtárgyalójának titkárságán csak annyit közöltek: a nagyhatalmak tudomásul vették a rendezési tervet, amelyet február másodikán közölnek az albán és a szerb féllel. Végleges döntést az ENSZ Biztonsági Tanácsa hoz majd, vélhetően márciusban.

A rendezési terv tartalmáról nem szivárgott ki semmilyen információ, de sajtóhírek szerint az ENSZ helyét az Európai Unió venné át Koszovóban. A jogállami keretek létrehozását ezer rendőr, 200 bíró és ügyész delegálásával segítenék a tagországok. Képviselői nemcsak tanácsadói, de végrehajtó szerepkört is betöltenének. A függetlenségről várhatóan még 2007-ben népszavazást írnának ki.

Aggályokat egyedül Oroszország fogalmazott meg az Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot is magában foglaló csoportban. Moszkva arra kérte a nagyhatalmakat, hogy legalább a nagyjából egy hónap múlva megalakuló szerb kormány felállását várják meg a döntés nyilvánosságra hozásával. A kérést azonban a többi állam küldöttei nem támogatták.

A konfliktus háttere

1974. Koszovó autonóm tartomány lesz Jugoszlávián belül

1981. Súlyos összecsapások robbannak ki a tartomány állami rangját követelő albánok és a szerb biztonsági erők között

1989. A belgrádi parlament megszünteti Koszovó autonómiáját

1998. Márciusában a szerb hadsereg offenzívát indít, amelynek során több mint 700 ezer albánt űztek ki a tartományból

1998. szeptember 23. Az ENSZ BT törvényen kívül helyezi a szerb rendőrséget és katonaságot a tartomány határain belül

1999. A NATO 11 héten keresztül bombázza Jugoszláviát, végül szárazföldi alakulatai elfoglalják Koszovót, a tartományt nemzetközi igazgatás alá helyezik

2006. A tartomány státuszáról szóló tárgyalások megkezdése Bécsben

1981. Súlyos összecsapások robbannak ki a tartomány állami rangját követelő albánok és a szerb biztonsági erők között

1989. A belgrádi parlament megszünteti Koszovó autonómiáját

1998. Márciusában a szerb hadsereg offenzívát indít, amelynek során több mint 700 ezer albánt űztek ki a tartományból

1998. szeptember 23. Az ENSZ BT törvényen kívül helyezi a szerb rendőrséget és katonaságot a tartomány határain belül

1999. A NATO 11 héten keresztül bombázza Jugoszláviát, végül szárazföldi alakulatai elfoglalják Koszovót, a tartományt nemzetközi igazgatás alá helyezik

2006. A tartomány státuszáról szóló tárgyalások megkezdése Bécsben Koszovó lakosságának 90 százaléka albán nemzetiségű -->

Ezek is érdekelhetik