Közélet

2008.06.28. 20:41

Holtában is küzdött a vitéz

Árnyékba vonultak a lovagok és a vitézek a déli, tűző Nap elől. Volt, aki fegyverével bíbelődött, más ásványvizet ivott fakupából. Középkori tábori életet idézett szombaton Iharosban a kastélypark.

Varga Andrea

A kar- és lábvédők, páncélingek kontrasztja volt az üdítő és fagylaltárus, mintegy szimbolizálva: ami itt van elmúlt, helyette más jött, de ami abból jó volt, érdemes megtartani.

Horváth Győző, a Szent László napi lovagi játékokat szervező Szent László Király Lovagrend nagymestere is azt mondta: a középkori lovagi magatartást és szabályokat már nem lehet egy az egyben átvenni a XXI. században, de ami fontos és értékadó, azt igen. Például tagjaik tiszteljék a szüleiket, embertársukat és hazájukat.

– Ember nincs hiba nélkül – mondta Horváth Győző.  Szent László királyt szoktam idézni: “Bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül.”

Erdőss Sándornénak a középiskolás fia Nagykanizsáról csatlakozott az iharosiakhoz. Elmondta: maga is meggyőződött róla, hogy jó helyen tölti idejét a gyereke, s nem csalódott. A fiú történelemből lepipálja a társait, s egy másik társával még versenyeztek is, melyikük tanulmányi eredménye lesz jobb.
Kaposvártól Kunszentmiklósig hívtak hagyományőrző csapatokat. Délelőtt lándzsa és csatacsillag hajításra, vívásra, íjászatra tanították a gyerekeket. A nagymester elmondta: rendjük saját edzéstervvel dolgozik. Szerepel benne puszta kezes oktatás, vívás, esések tompítása, lándzsaharc, s elméletből elvárják, hogy a magyar történelmet jól ismerjék a tagok. A szervezet élén a nagymester áll, a vezérlők tanácsában ő, valamint a lovag-, harcos- és kiszolgáló tagozatok vezetői vannak.

Aztán elkezdődött a harc. Egymásnak feszültek a csapatok. Nem titok: időnként vér is hull, ujj törik, szemhéj reped. Hiába a kellő óvatosság, ez benne van a pakliban. Amúgy harcban is a vitézi és lovagi becsület a döntő. A harcolók ugyanis maguk számolják, hogy még élnek-e vagy halottként kell összeesniük. Megvan, hogy például nyaksérülés azonnali halál, de van, ami csak egy pontos sérülés, s öt pontnál kell összerogyni. Küzdöttek a fiúk, szállt a por, nem lankadt a harci kedv. Erdőss Sándorné is leste fiát, állja-e a sarat. Aztán egy hang hátul felcsattant : az a halott seggbeszúrta... mármint az egyik harcost. Sebaj, biztosan ötszáz éve is előfordult, hogy még holtában is küzdött a vitéz. Akkor az iharosi ütközetben 2008 júniusában miért ne tehetné?

Ezek is érdekelhetik