Közélet

2009.05.06. 18:25

Vigyázat! Bomba robbanhat a 61-es út mellett

Kedden és szerdán is találtak egy második világháborús bombát Kaposfő és Kiskorpád között a 61-es út építése közben. 1944-ben itt építették ki a németek a Margit-vonalat.

SONLINE

Nagybajom és környéke Magyarország egyik aknákkal leginkább fertőzött területe: a második világháborúban itt húzódott ugyanis a németek utolsó kiépített védvonala a Kárpát-medencében, a Margit-vonal.

1944 szeptemberében kezdték kiépíteni 220 kilométer hosszan a Margit-vonalat. Az egyik fele a Drávától a Balaton nyugati sarkáig, a másik a tó keleti sarkától a Velencei-tó érintésével Érdig húzódott. A védőövek lövész- és összekötőárkokból, fa-, föld- és beton kiserődökből álltak, amelyeket műszaki zárakkal, aknamezőkkel, harckocsi- és drótakadályokkal védtek. Előttük átlagosan öt méter széles, három méter mély harckocsi-árok húzódott. Az érintett településeket körkörös védelmi állásokkal erősítették meg. A vonal elsődleges feladata az Ausztria felé vezető utak lezárása, s ezáltal az osztrák ipari telepek, valamint a zalai olajvidék védelme volt. A nyugati szektort a 2. német páncélos-hadsereg, a keletit a 3. magyar és a 6. német hadsereg védte.



A vonal elővédelmi rendszerének számított az úgynevezett Kapos-állás, a Balatontól délre a Kapos folyó mentén kiépített állások össze nem függő rendszere, mely a tolnai Pincehelytől Kaposváron keresztül Kiskorpádig tartott; 1944. dec. 1-2-án a szovjet 57. hadsereg és 4. gárdahadsereg könnyedén áttörte ezt a védelmi állást, ekkor szabadult fel Kaposvár is.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kedden és szerdán is találtak egy második világháborús bombát
[/caption]
Bár a Margit-vonal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 1944 decemberétől Nagybajomnál sikerült a szovjet előrenyomulást négy hónapra megállítani. Sztálin azt hitte, hogy a front valami nagyváros alá ért, s szidta a tábornokait, miért tart ennyi ideig elfoglalniuk. A terep azonban a védekező félnek, azaz a németeknek kedvezett, akik csak akkor vonultak vissza, amikor a vonal északi részét áttörte a Vörös Hadsereg és bekerítéssel fenyegette őket. A csata nyomai a mai napig fellelhetőek a város környékén, hiszen Nagybajom központjától öt kilométerre 11 ezer hektár lett elaknásítva hat és fél évtizede. Jelentős részét a második világháborút követő években felszedték, ám háromezer hektár hadászati szempontból még mindig elaknásított körzet kategóriába tartozik.

Ezek is érdekelhetik