Közélet

2010.01.26. 13:16

A matematika is művészet, még ha kevesebben is értékelik

Generációkat tanított meg a matematikára a Táncsics-gimnáziumban, diákjai számos rangos matematikaversenyt megnyertek. Kubatov Antal munkája elismeréséül Ericsson-díjat kapott.

Meiszterics Eszter

– Mit lehet szeretni a matematikában?
– A kulcsszó a sikerélmény. Az ember akkor érzi jól magát, ha sikerélménye van. A matematikában sokkal gyakrabban lehet ezt érezni, mint más tantárgynál, mert itt, amikor egy feladatot megoldunk, az olyan, mintha saját terméket hoznánk létre. Ez az egyetlen olyan tantárgy, amelyben akkor is sokat tanulhat az ember, ha az adott problémát esetleg nem tudja megoldani. Ugyanakkor ha egy logaritmikus egyenletet megoldok, akkor már elvárás, hogy egy másikat is meg tudjak oldani.
 
– Viszont egy történelemtanár mindig tud érdekességet mondani. Egy matematikatanár mivel tudja megfogni a diákot?
– A matematikatanárnak gondolkodásmódot kell tanítania. A cél az, hogy ha a gyerek találkozik egy ismeretlen feladattal, akkor tudja, merre induljon, hogyan gondolkodjon, tudja, mi az, ami eredményre vezet. Nem az a dolgom, hogy egy más által leírt dolgot megértsek, persze nyilván az is fontos, de nekem azt alkalmaznom is tudnom kell. A logaritmus megtanulása nélkül is lehet valaki nagyon jó matematikus, de azért kell elegendő ismeret is. Van olyan szakvélemény, amely szerint ha egy probléma megoldásával eljutunk egy másodfokú egyenletig, nyugodtan ott lehet hagyni, mondván, az már megoldott probléma, még akkor is, ha én magam nem tudom megoldani. Ezzel nem értek egyet, megfelelő tárgyi tudás kell ahhoz, hogy bonyolultabb gondolkodási folyamatokat végre lehessen hajtani.

– Azt mondják, a matematika nem csak tudomány, művészet is.
– Attól, hogy kevesebben tudják értékelni, nem biztos, hogy kevésbé szép a matematika, mint egy festő alkotása. A matematikának is megvannak a szépségei. Az életminőséget a matematika teremti meg. Anélkül nem lenne pénztárgép, nem lenne tévé. Ráadásul a fizikusok sem boldogulnának nélküle.
 
– Az algebrát vagy a geometriát szereti jobban?
– A geometriát.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A matematikatanárnak gondolkodásmódot kell tanítania
[/caption]

– A diákok inkább az algebrát, vagy rosszul gondolom?
– A tapasztalat valóban az, hogy a geometria lényegesen nehezebben megy a diákoknak. Valószínűleg kevesebbet szerepel a tananyagban, ebből adódóan kevesebbet foglalkozunk vele, és nehezebben is látják a gyerekek. Mintha a számok közelebb állnának hozzájuk. Diákkoromban valószínűleg én is az algebrát szerettem jobban.



– A matek általában mumus tantárgy. Bárkivel meg lehet szerettetni?
– Szerintem az a gyerek, aki szeret rejtvényt fejteni, aki szereti az agyát próbára tenni, az szereti a matematikát. Vagyis eredendően minden gyerek. Nagyon fontos az általános iskola, mert ott kell megszerettetni a tanulást meg a matematikát a gyerekekkel.
 
– Az Ön gyermekei szeretik a matematikát?

– Mindegyik szereti. A családi utazások során nálunk az autóban barkochba helyett inkább a logikai feladatok, fejtörők voltak terítéken. De egyikük sem ezen a vonalon tanult tovább.
 
– Tanárként évről évre ugyanazt kell – kellene – megtanítania a gyerekeknek. Hol keresi a kihívásokat?
– Révkomáromban, a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozón régóta előadásokat tartok. Mindig olyan témát választottam, amelynek illett utánanéznem. Ha már elvállaltam, mindig a geometriához köthető feladványokat kerestem. Egy másik program során néhány tehetséges gyerekkel olyan témákat kutattunk, amely nem törzsanyag az iskolában, még emelt szintű érettségin sem kell tudni, de érdekes. Így voltunk a sangakuval, a japán táblarajzokkal. A sangaku az Edo-korszakból származik, amikor Japán el volt zárva a nyugati világtól. Ebben az időszakban a tanult emberek számos geometriai összefüggést fedeztek fel, és ha valami sikerben volt részük, hálájuk jeléül a feladványt fatáblára rajzolták, és kifüggesztették egy-egy buddhista templomban vagy szentélyekben. Néha megoldással, néha a nélkül. A zöme geometria volt, meglehetősen nehéz feladatok. A gyerekek nagyon élvezték, sőt, kiegészítették hasonló feladatokkal is. Ezáltal egymástól is sokat tanultak.

 – Amúgy tartanak a diákok Kubatov tanár úrtól?
– Én olyan középiskolába jártam, ahol a matematikatanárom nem volt túl inspiráló. Ennek ellenére hárman mentünk matektanárnak, mert úgy gondoltuk, lehet ezt másképp is. Ketten maradtunk tanárok. Aztán ki tudja? Lehet, hogy tőlem is félnek?
 
– A matektanárok híresek a rigolyáikról. Önnek vannak?
– Nem dobálom a kulcscsomót, ha ilyesmire gondol. De azért persze akad. Például nem igazán támogatom az újfajta vizuál táblákat. Nem lehet a filcekkel olyan szabályos kört rajzolni, mint krétával.
 
– Úgy tartják, a matekosok zárkózottak.

– Előfordulnak zárkózott egyéniségek, de én azt tapasztaltam, hogy többségük nyílt, olykor humoros figura. Sok matematikus barátom van, szórakoztató társaság.
 
– Emlékszem, amikor gimisek voltunk, az egyik jó matekos tanítványának kisötöst adott, mert szépen hegedült. Valósnak tartja a matematika és a zene szoros kapcsolatát?
– Próbáltam gitározni, de őszintén szólva abban nem voltam túl sikeres.
 
– Akkor hogyan lazít? Mindkét fia kosárlabdázik, ön is játszott?
– Nagy szerelem volt, de az osztályfőnököm nem javasolta annak idején, úgyhogy ezt a hajlamot a fiaim élték ki.
 
– És milyen a kapás a Balatonon?
– Tihany környékén különösen jó, oda járok a legszívesebben, vagy itthon teniszezéssel kapcsolódom ki. De a szabadidőt matematikával is el lehet ám tölteni! Az internet ebből a szempontból óriási lehetőség. Sok matematikus barátommal tartom így a kapcsolatot.
 
– Idén harminc éve, hogy a Táncsicsban tanít. Sosem vágyódott máshova?

– Szeretek itt tanítani.

Kubatov Antal

1956-ban született Csávo-lyon. 1980-ban diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen matematika–fizika szakon, azóta a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanára. Három gyermeke van.

Iskolájában alapítványt hozott létre a matematikai tehetségek támogatására. A somogyi tanulóknak olimpiai előkészítő szakkört tart, és tanít az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolában. Az Arany Dániel versenyen első, harmadik, az OKTV-n első, két tizedik, a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen többször első, három második és három harmadik helyezést elért diákja is volt.

Cikkei jelentek meg az Erdős–Mordell-egyenlőtlenségről, a Ptolemaiosz- és a Casey-tételről, az érintőnégyszögekről.

kitüntetései: 1999-ben Arany Katedra díjban, 2002-ben Beke Manó-emlékdíjban és Graphisoft-díjban részesült. 2009-ben Ericsson-díjjal tüntették ki a matematika tehetségeinek gondozásáért.

Iskolájában alapítványt hozott létre a matematikai tehetségek támogatására. A somogyi tanulóknak olimpiai előkészítő szakkört tart, és tanít az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolában. Az Arany Dániel versenyen első, harmadik, az OKTV-n első, két tizedik, a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen többször első, három második és három harmadik helyezést elért diákja is volt.

Cikkei jelentek meg az Erdős–Mordell-egyenlőtlenségről, a Ptolemaiosz- és a Casey-tételről, az érintőnégyszögekről.

kitüntetései: 1999-ben Arany Katedra díjban, 2002-ben Beke Manó-emlékdíjban és Graphisoft-díjban részesült. 2009-ben Ericsson-díjjal tüntették ki a matematika tehetségeinek gondozásáért.

A matematikatanárnak gondolkodásmódot kell tanítania -->

Címkék#Kaposvár

Ezek is érdekelhetik