2010.01.14. 19:42
Az energiatudatos város
Csaknem 400 millió forintot költ idén Kaposvár energiamegtakarítást célzó beruházásokra. A közvilágítási rendszer részbeni cseréjén túl megépül a cukorgyári biogáz felhasználásához szükséges vezeték, így 75 millió forintot takaríthat meg évente a megyeszékhely. Szita Károly polgármestert kérdeztük.
– Bezöldül a város?
– Növényekben eddig sem volt hiány Kaposváron, s hamarosan itt a tavasz. Ám a viccet félretéve: valóban azon dolgozunk, hogy élhető várost teremtsünk, s a lehető legkisebb mértékben terheljük a környezetünket. Ráadásul az energiamegtakarítást célzó beruházásainkkal jelentősen csökkennek a költségeink is.
– Az embernek ilyenkor óhatatlanul is az jut eszébe, hogy négyszázmillió forintból sokáig lehetne még világítani és fűteni...
– Egy város vezetőjének tovább kell látnia a saját orránál. Ezek a beruházások viszonylag gyorsan, négy–hat év alatt megtérülnek. Márpedig könynyű belátni, hogy közvilágításra és fűtésre tíz év múlva is szükség lesz. Nem kidobott pénzről van tehát szó, a folyamatosan emelkedő áram- és gázárak miatt pedig mindenképpen fontos a korszerűsítés.
– Akkor vegyük is át, hogy mi minden készül el idén!
– 124 millió forintból a közvilágítási lámpatestek eddig viszszamaradó negyedét is energiatakarékosra cseréljük. Emellett elektromágneses átalakító berendezéseket is telepítenek a szakemberek 170 millió forintból, ezekkel 25–35 százalékkal csökkenthető a közvilágítási költség. E két intézkedéssel évi ötvennégymillió forintos megtakarítás érhető el.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"]
Szita Károly: legalább ötvenszázalékos támogatásra volna szükség, hogy több település költhessen energiatakarékos beruházásokra
[/caption]
– Úgy tudjuk viszont, hogy az állam is támogatja ezeket a munkálatokat.
– Sajnos nem olyan mértékben, mint ahogy azt kellene. A költségek legfeljebb egyötödével járul hozzá az állam, holott az ország szén-dioxid-kvótájának eladásából több is jutna a hasonló tervek megvalósítására. Legalább ötvenszázalékos támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy az erős településeken kívül is végrehajthassanak hasonló fejlesztéseket. A kérdéshez visszatérve: a lámpacseréhez 24 millió forintot nyertünk, az átalakító berendezések támogatási arányáról nem döntöttek még.
– Az áram árán kívül a gáz ára is majdnem mindenkit érint. Ez ügyben mit tehet a város?
– Valóban, ez is stratégiai kérdés. És nemcsak az ár, hanem az ellátás biztonsága miatt is nagyon fontos. Az utóbbi években visszatérő problémát jelentett ez, érdemes tehát csökkenteni a kiszolgáltatottságunkat. Meg is tettük a megfelelő lépéseket. Egyrészt szerződést kötöttünk a cukorgyárral, eszerint a földgáz áránál olcsóbban veszünk biogázt. Ehhez viszont meg kell építenünk egy gázvezetéket, ami 95 millió forintba kerül, és négy év alatt térül meg. Másrészt jövő őszre megépül a Füredi II-es laktanya melletti volt lőtéren a biomasszaüzem. Ha elkészül, a távfűtés díjainak további csökkenése várható.
– Az elmúlt években több száz millió forintot költött a város az intézmények felújítására. 2010-ben folytatódik a fejlesztés?
– Valóban, az elmúlt időszakban négyszázmillió forintot költöttünk évente az oktatási és szociális intézményeink felújítására, energiatakarékosságot célzó beruházásokra. Sok helyen kicseréltük a rossz nyílászárókat, több helyen pedig a fűtési rendszert korszerűsítettük. Az idei évben azonban már nem tudjuk ezt a nagyságrendet tartani, mert bár igény volna az ilyen típusú fejlesztésekre, a várost sújtó csaknem hétszázmillió forintos kormányzati elvonás nem teszi mindezt lehetővé. Ugyanakkor, szintén az energiamegtakarítást szem előtt tartva, napkollektorokat kívánunk telepíteni a Klebelsberg Középiskolai Kollégium épületére, ezzel a gázfogyasztás csaknem negyven százaléka lenne kiváltható. A százhuszonötmillió forintos beruházáshoz hetvenötmilliós támogatás nyerhető, bízunk abban, hogy zöld utat kap a pályázat, és megvalósul a fejlesztés.
