Politikai vezető kerül a szuperhivatal élére

Szent Bertalan éjszakáját, soha nem látott mértékű tisztogatást emlegetnek ilyenkor a politikacsinálók. Az államigazgatás országos szerveinek változásai mindig leszivárognak a regionális, megyei szintekre. Most sem történt másként. A kormányváltás után „szuperhivatalként” megismert, Orbán Viktor által májusban bejelentett rendszerről azonban keveset hallani. Ez a januárban felálló megyei kormányhivatal lenne a helyi hatóságok munkájának összefogója, és a kormányzati célok képviselője, a szeptembertől ismét működő megyei közigazgatási hivatalokra építve. Egyelőre ágazati vezérléssel zajlik a változás.

Jó ideje ismert volt, hogy a polgári kormány a hatalomba kerülve visszaállítja megyei szintre a balliberálisok által regionálissá alakított közigazgatási hivatalokat. Utóbb alkotmányossági aggályok miatt ezek regionálisak maradtak ugyan, de államigazgatásivá változtak, s ezzel megszűnt az önkormányzatok korábban jól működő törvényességi ellenőrzése. Amiben a szakpolitika kiegyezni nem tudott, azt megoldotta a parlament kétharmados többsége. A még néhány napig regionális államigazgatási hivatalnak hívott szervezet azok közé tartozik, ahol nyár óta köztisztviselőből kormányhivatalnokká tett munkatársak dolgoznak. Ők azok, akik akár indokolás nélkül, rövidebb felmentési határidővel eltávolíthatók.

Ez a törvényi változás egyike volt azoknak, amelyeket Sólyom László is kifogásolt, ez esetben a szakmaiságot féltve a politikai nyomástól. Az általunk megkérdezett és – némiképp érthetően – név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselők azt mondták, érezhető az egzisztenciális félelem a változások szelével érkező szeptember előtt. A helyezkedés mégsem jellemző, miután nem lehet tudni, kihez is kellene lojálisnak mutatkozni. Mindez legalábbis nem segíti a gyakorta bürokráciával vádolt, de a legtöbb esetben a polgárok szakszerű hatósági és hivatali kiszolgálásáért dolgozó közigazgatás gépezetének működését.

A regionális államigazgatási hivatalt több mint három éve Hoffmanné Németh Ildikó vezeti. A somogyi közigazgatási szakembernek – bármennyire is egyértelművé tette a hivatal pártsemlegességét és politikamentességét – számolnia kell azzal, hogy váltás lesz a hivatalban. Annál inkább, mert a leendő „szuperhivatal” élére a kormányrendelet szerint nem közigazgatási, hanem politikai vezető kerül. A rendelet meghatározza a hivatalvezető feladatait, és helyetteséét, a szakmai vezető főtitkárét egyaránt. Mindez az e heti kormányülésen, szerdán kerül szóba információnk szerint. A kérdés igazán csak az, hogy mi változik most, és mi januártól. Hoffmanné Németh Ildikó munkájáról mindenesetre megyeszerte elismerően nyilatkoznak a megkérdezett települések.

Az új hivatal esetleges politikai vezetőjének személyéről több esélyes név is felmerült. A Fideszben bizonyított és megerősödött Gelencsér Attila nevét csakúgy említették forrásaink, mint az országos pártvezetésben régóta meghatározó embernek számító jogász Mátrai Mártát. A megyei elnök azonban ismét a közgyűlés első emberének székére aspirál, míg Mátrai Mártát egyik helyettesként a legnagyobb országgyűlési frakció vezetése köti le. Amúgy sem tűnik túl életszerűnek, hogy parlamenti ember legyen a befutó.

Kaposvár vezetése is szerepel a lehetséges szuperhivatali vezetők között: Juhász Tibor alpolgármesteré, aki a maga neve mellett sok más tippet hallott, de inkább nem folytatta a tippversenyt. Esze Tamás jogászt is, s legújabban Bálizs Szabolcs jogászt, a megyei önkormányzati munkát is végző ügyvédet említik forrásaink.



Az agrárium kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területi kirendeltségeitől az intézményt felügyelő Vidékfejlesztési Minisztérium mozdított el vezetőket megyei és regionális szintekről egyaránt. Leváltották Baranyai Sándort is a Somogy megyei hivatal éléről. Ugyancsak távozott, s jelenleg felmentési idejét tölti Varga Gábor, aki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) vezette.

Információnk szerint felmentették a Somogy Megyei Földhivatal vezetőjét, Laki-Lukács Lajost is; a szervezetet régóta irányító szakember távozása szintén sokakat meglepett. A regionális fejlesztési tanács éléről a múlt héten távozott a szocialista párti Feigli Ferenc, utódja, Szekó József visszahívta az ügynökségvezető Márton Györgyöt.

A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság minapi elmondása szerint a mintegy a teljes kormánytisztviselői apparátus kevesebb mint tíz százaléka cserélődött le.

Elköszönt Feigli Ferenc, jött Schmidt Jenő

Két és félévnyi munka után mondott le a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztjéről Feigli Ferenc. Azt mondta: erkölcsileg, emberileg, egyenes fejtartással állhatott fel, mert úgy érzi, hogy a mögötte álló időszak vállalható, hiszen rengeteg felmutatható eredményt értek el.

A 2007 és 2013 közötti időszakra készült akcióterv 204 milliárd forintos, öt fő konstrukcióból álló elemének 90 százalékáról már döntés született, 60 százaléka a szerződéskötés folyamatában van – vagy már szerződéssel rendelkezik –, és 20 százalékát – mintegy 40 milliárd forintot – kifizettek. A legfontosabb prioritásoknak a városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtését, a turisztikai potenciál erősítését a régióban, a humán közszolgáltatások fejlesztését, az integrált városfejlesztési akciók támogatását, valamint az elérhetőség javítását és környezetfejlesztést tartotta.

Saját bevallása szerint konszenzuskereső emberként, koordinátori és integráló szerepet kívánt betölteni. Úgy érzi: azóta sem voltak negatív hangok a Tanács munkájával kapcsolatban.

Észrevették, megjegyezték Schmidt Jenő hozzászólásait, érveit az elmúlt nyolc évben a megyei és regionális területfejlesztési tanácsban. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a tabi polgármestert választották a DDRFT társelnökévé.

– Karakteres véleményem volt több alkalommal a pályázati kiírásokról, a fejlesztési tervekről – mondta Schmidt Jenő. – Az útfejlesztések, az oktatási programok, a városközpont-rehabilitációs pályázatok témájában sikerült elfogadtatnom az érveimet. Nagyon fontosnak tartottam arra figyelni, hogy miként lehet egyszerűsíteni, átláthatóbbá tenni a pályázati rendszert. El kell kezdenünk az új pályázati kiírások előkészítését, hogy azok januárban meg is jelenhessenek. Az uniós pályázatok kezelése mellett figyelnünk kell a Teki, Céda és hasonló támogatási formákra is a tanácsban. Jövőre erre a célra is lesz 20-30 milliárd forint, hiszen egy kis település kis óvodájának csak e forrásokból van esélye arra, hogy fejlessze a játszóeszközparkját.

– Még tovább kell egyszerűsíteni a pályázati kiírásokat, a döntéshozatalt, mert az elfogadhatatlan, hogy másfél év alatt bíráljanak el egy pályázatot. Fontos még a közbeszerzéseknek az eddiginél hatékonyabb nyomon követése.