A reklamáció szavatossága: a vásárlónak mindig igaza van?

Tisztelt Panaszblog!
Azzal kapcsolatosan szeretnék információt szerezni, hogy köteles vagyok-e visszaadni a vevőnek annak az általam árult terméknek az árát, melyet nem tudok kicserélni vagy kérhetem, hogy az összeget vásárolja le? Illetve mit kell tennem, ha a reklamációval nem értek egyet?
K.E.

A beérkezett kérdésnek – mivel konkrét információt nem tartalmaz – a megválaszolása általánosságban járja körül a szavatosság, hibás teljesítés témakörét. A válaszban a helyes eljárás és annak jogaszabályi hátterét vázoljuk fel.

A feltett kérdés alapján a fogyasztói szerződés keretein belül kell vizsgálni a hibás teljesítést.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1954. évi IV. törvény 306.§ (1) bekezdése alapján hibás teljesítés esetén a jogosult:
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ptk. 309. § (2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

A fentiek alapján, ha kicserélés, vagy kijavítás nem lehetséges, vagy ha ez aránytalan többletköltséget okozna a kötelezettnek, akkor van lehetőség árleszállításra vagy szerződéstől való elállásra. Ha a vevő eláll a szerződéstől, akkor ez a gyakorlatban az ár visszafizetésének kötelezettségét vonja maga után. A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy lehetősége lenne az eladónak arra, hogy kötelezze a vevőt a vásárlási összeg levásárlására. Tehát erre nincs mód, azonban felajánlhatja az összeg levásárlását a vevőnek, és amennyiben ezt a fogyasztó elfogadja, az nem kifogásolható.

Ptk. 305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Fontos az, hogy szavatossági igény érvényesítése esetén a vásárlástól számított határidőket is figyelembe vegye az eladó és a vevő. Hiszen a termék vételétől számított 6 hónapon belül a hibás teljesítésért az eladó felel, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett. Ezt a célt szolgálja a gyakorlatban a szakértői vélemény. Például egy utcai cipőről készült szakvéleményben ha az szerepel, hogy sport tevékenység végzése közben szakadt ki, akkor a vevő nem jogosult szavatossági igényét érvényesíteni, hiszen az utcai cipő nem sport cipő, így a termék nem rendeltetésszerűen volt használva és így a hiba a teljesítés (vásárlás) után keletkezett. Azonban a 6 hónap elteltével a bizonyítás megfordul, mert szavatossági igényét még 1,5 évig érvényesítheti a fogyasztó, ha bizonyítani tudja, hogy a termék hibája a szerződéskötéskor fenn állt. Ez a két éves igényérvényesítési határidő új termékek tekintetében értendő, használt termékeknél ez az időtartam fogyasztó szerződés esetében 1 év. Viszont, ha a hiba a fent írt ideig nem volt felismerhető annak természete miatt és a termék tartós használatra rendelt, akkor a szavatossági igény érvényesítésének a határideje 3 év.

Ptk. 308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

Ptk. 308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

Amennyiben olyan termékről van szó, amely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, és az igényét a fogyasztó 3 munkanapon belül érvényesíti, abban az esetben a forgalmazó nem vizsgálhatja a csere előtt, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett-e, hanem köteles azt kicserélni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is (EBH2007.1744), a meghibásodott fogyasztási cikket a forgalmazó 3 munkanapon belüli igényérvényesítése esetén köteles kicserélni. A csere feltétele, hogy a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Azonban a fent írtakon túl mindig szem előtt kell tartani, hogy a fogyasztó minőségi kifogásáról minden esetben a vonatkozó jogszabály szerint jegyzőkönyvet kell fenni! Ennek tartalmi követelményeit a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet tartalmazza. A 3. § (1) alapján a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát,
c) a vásárlás időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
g) a kifogás rendezésének módját.
(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - a termék tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

5. § Javításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a termék azonosításához szükséges adatokat, a termék átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított terméket átveheti.

A fentiek alapján, amennyiben  a kereskedő nem ért egyet a fogyasztó által tett minőségi kifogással, akkor azt a jegyzőkönyvben közölheti.
Amennyiben a jogszabályi előírásoknak a kereskedő nem tesz eleget, a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el. amennyiben a minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv jogszabály szerint felvételre került, akkor a fogyasztó további panaszával a Békéltető Testületet (7400 Kaposvár, Anna u. 6.) keresheti fel.
 
 Fontos  még továbbá e témakörben azt is megemlíteni, hogy a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni az akciós vagy leértékelt áru egészére jogszerűen nincs lehetőség. A leértékelt termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely a vásárláskor nem volt hibás, vagy amennyiben hibás volt, akkor arről a fogyasztó nem tudott és nem is tudhatott.