Közélet

2010.11.24. 07:00

Kisgyermekek egy szál ruha nélkül a kutyák között

Bár a gyermekotthonban nevelkedő kisgyerekek helyzetéről szóló ombudsmani vizsgálat Somogyban is talált hiányosságokat, a megyében az országos átlagnál jobb a helyzet.

Vas András

„A tárgyi és személyi feltételek hiányosságai sértik a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát” – állapította meg a gyermekotthonban nevelkedő kisgyerekek helyzetéről lefolytatott átfogó vizsgálatában Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki segítségért és megoldásért az illetékes miniszterekhez és hivatalokhoz fordult.

Az ombudsman legfőbb hiányosságként megállapította, hogy az intézményekben elhelyezett kisgyermekek fejlődése néhány hónap alatt is visszafordíthatatlan károkat szenvedhet – szakemberek és kutatási eredmények szerint ugyanis az ilyen nevelés a korai életszakaszban nem képes biztosítani az egészséges, egyénre szabott pszichológiai és fejlődés-lélektani feltételeket, ezért az Európai Unió a 3 évesnél fiatalabb gyermekek intézményi nevelését nem támogatja, a nemzetközi szervezetek egyenesen annak a tilalmát javasolják.

Somogyban két helyen, a nagybajomi és a marcali gyermekotthonban foglalkoznak három évesnél fiatalabb gyerekekkel. A vizsgálati jelentés a nagybajomi intézménnyel külön foglalkozott, a jelentés szerint a „felújítás előtt álló nagybajomi gyermekotthon tárgyi feltételei hiányosak, a pszichológusnak nincs szakirányú képzettsége.”

– Alapvetően nem lehetek elégedetlen, ugyanis nagy szabálytalanságot nem állapítottak meg – mondja Kovácsné Horváth Mária, a nagybajomi Kékmadár Gyermekotthon igazgatója. – A felújításra vonatkozó kitétel például, láthatják, lassan aktualitását veszti.

Merthogy az épületben szeptember óta fúrnak, faragnak, csiszolnak, vágnak, bontanak és építenek a szakemberek. Amellett, hogy a régi épületrészek megújulnak, hat fiatal- vagy gyermekkorú állami gondozott anyát és gyerekét befogadó lakrész épül. Ami éppen duplája az eddiginek, ráadásul az már nemcsak szűkösnek, de elavultnak is számított.

Az építkezés persze megviseli a kicsiket, rengeteg az idegen arc, az átalakítással járó feszültségeket is megérzik, nem is beszélve a különböző zajokról.

– Két csoportban tizenhat három évesnél fiatalabb gyereket tudunk elhelyezni – folytatta az igazgatónő –, jelenleg az egyikben nyolcan, a másikban öten vannak. Az építkezés alatt eddig egyszer, illetve kétszer kellett átköltöztetni őket szeptember óta: a gyermekotthonokkal kapcsolatban kritikaként felmerül, nem tud kialakulni a kicsikben a korai kötődés, nos, az ilyesféle jövés-menés például kifejezetten hátráltatja.

Benézünk az egyik szobába, az egyik apróság éppen ebédel, a többiek a földön játszanak. Nyugodtnak tűnnek, bár most még kevéssé zavaró a folyosóról behallatszó flex- és kalapácszaj. Alváskor azonban...

– Kénytelenek így aludni – tárja szét a kezét az egyik gondozó. Csoportonként négy gondozó dolgozik a gyerekek mellett, akikkel emellett nevelő, pszichológus és családgondozó is foglalkozik. A nevelő biztosítja többek között az egyéni foglalkozásokon a tágabb környezetet, a gyerekek igényétől is függ, hetente hányszor viszik őket sétálni, parkba, vagy akár csak az udvarra.

– A felmérés szerint az ilyen korban otthonba kerülő gyerekeknek komoly kötődési gondjaik vannak – tér vissza a vizsgálathoz Kovácsné Horváth Mária –, csak éppen azt felejtik el, az életük folyamatosságának hiányait nem csak ide kell visszavezetni. Hogyan is kötődne egy tizenéves gyerek, ha kilenc esztendős koráig hat-hét családnál, nevelőszülőnél megfordult.

Idealisztikusnak tűnik az a megállapítás is, mely nem támogatja a három év alattiak gyermekotthoni elhelyezését, hanem nevelőszülőknél, illetve otthon helyezné el őket.

– Mit kezdenek egy olyan családban a gyerekkel, ahol állandóak az alkohol- és anyagi problémák? – teszi fel a költői kérdést az igazgatónő. – Persze haza lehet adni őket, de ez nem megnyugtató megoldás. Került már be hozzánk olyan gyerek, akit egy szál ruha nélkül kutyák között találtak meg. Novemberben...

Ilyen esetekben az apróságok sokszor csak egy-két hónapot töltenek el a nagybajomi otthonban, ahova emellett olyan gyerekek kerülnek, akik valamilyen születési rendellenességgel születtek, s a család nem tudja megoldani nevelésüket.



– Akik hosszabb ideig maradnak, szoros kapcsolatba kerülnek gondozójukkal – állítja Kovácsné Horváth Mária –, ugyanis minden gyereknek van saját gondozója. Aztán, ha esetleg kikerülnek nevelőszülőkhöz vagy örökbe fogadják őket, az átkötési idő alatt próbáljuk ezt a kapcsolatot elhalványítani, s az újat erősíteni.

A 3 évesnél fiatalabbak gondozottak negyede él otthonban

A gyermekvédelmi törvény szerint a családot pótló helyettesítő védelem és ellátás az állam feladata, a gyermek a szakellátás keretében nevelőszülőhöz, lakásotthonba, vagy gyermekotthonba helyezhető. Az állami gondoskodás addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére, és ha ez lehetetlen, a sorsa örökbe adással rendezhető.

Az ombudsmani vizsgálat alapján Magyarországon az elmúlt három évben csökkent a gyermekvédelmi szakellátásba vett 3 évesnél fiatalabb gyermekek száma, 74 százalékuk ma már nevelőszülőknél nevelkedik. A területi különbségek azonban szembeszökők, az Észak-Alföldön 11, ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon 56 százaléka él gyerekotthonokban.



Az örökbeadás amúgy egyre ritkább, kevés az ilyen státusú gyerek, régebben, amikor a bajomi intézmény még hetven gyereket fogadhatott be, évente nem ritkán tíznél is több eset fordult elő.

– Most a tizenhatból sokkal nehezebb – magyarázza az igazgatónő –, ráadásul sok a sérült gyerek, akiknek még nehezebb családot találni. Nekik marad az otthon, s ha befejeződik a felújítás-bővítés, meg tudunk felelni minden előírásnak. Mert nálunk, mint ahogyan Marcaliban is, az országos átlagnál jobb a helyzet.

A gyermekvédelmi törvény szerint a családot pótló helyettesítő védelem és ellátás az állam feladata, a gyermek a szakellátás keretében nevelőszülőhöz, lakásotthonba, vagy gyermekotthonba helyezhető. Az állami gondoskodás addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére, és ha ez lehetetlen, a sorsa örökbe adással rendezhető.

Az ombudsmani vizsgálat alapján Magyarországon az elmúlt három évben csökkent a gyermekvédelmi szakellátásba vett 3 évesnél fiatalabb gyermekek száma, 74 százalékuk ma már nevelőszülőknél nevelkedik. A területi különbségek azonban szembeszökők, az Észak-Alföldön 11, ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon 56 százaléka él gyerekotthonokban. A megyében az országos átlagnál jobb a helyzet -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!