Közélet

2010.12.17. 19:04

Kereskedők belháborúja ejtette túszul a magyar mézet

Példás büntetést a mézbotrány főkolomposainak – ezt indítványozza több somogyi érdekvédelmi szervezet munkatársa. Az újabb balhé miatt rendkívüli, országos mézellenőrzést rendelt el a vidékfejlesztési miniszter.

Harsányi Miklós

– Megengedhetetlen, hogy az utóbbi időben ismeretlen eredetű illegális, antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a hazai piacon – nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A legfrissebb ügy kapcsán teljes körű mézvizsgálatot kezdtek el, a mézcsomagolóknál és forgalmazóknál a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) munkatársai folytatják le az ellenőrzést.
– Kínos ügy, amely rombolja a méz imázsát – mondta egy nemzetközi hírű szakértő. – Nyomatékosan hangsúlyozom: nem ágazati ügyről beszélünk, hanem tudomásom szerint egy cég problémájáról van szó.



Bíró Márton, a Magyar Mézút Egyesület országos elnöke azt mondta: következetes eljárás és példás büntetés nélkül fabatkát sem ér a vizsgálat.
– Végre, hogy a szakmából kiszűrik a hunyókat – fogalmazott. – A hamisítók, az engedély nélküli szert alkalmazók kizárólag a becsületes méhészeknek okoznak gondot. Azoknak viszont óriási presztizs veszteséget jelenthet az eset, amely nagy port vert fel.
Bíró – szakmai információkra hivatkozva – úgy értesült: a botrány egy rejtett kamerás felvétel nyomán pattant ki. A jelölés nélküli mézet külföldön bevizsgálták, s kiderült, hogy a termékben határértéket meghaladó antibiotikum volt.

– Sajnos, a Magyarországon működő mézkereskedők belháborúja újabb és újabb balhékat eredményez – fejtegette. – Az ínséges időben is talpon próbálnak maradni a forgalmazók, ám jelek szerint nem mindenki játszik tisztességes eszközökkel. Tudomásom szerint ha egy méhésztől nagyobb tétel mézet rendelnek meg, előtte a felvásárló megfelelő módon bevizsgáltatja az árut. Közös érdek, hogy kifogástalan minőségű terméket kapjon a kereskedő és így később a vásárló. Ha netán gond van a mézzel, akkor az áru a termelő nyakán marad.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A botrányok ellenére a magyar méztől nem pártolnak el az emberek
[/caption]

Nagy Csaba, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület somogyi szaktanácsadója egyetért az ellenőrzéssel. A mézút egyesület is támogatja az országra kiterjedő vizsgálatsorozatot. Bíró Márton azonban lényegesnek nevezte, hogy a vétkes ne ússza meg szankció nélkül.
– A néhány százezer vagy egy-kétmillió forintos bírságot a nagy cégek vezetői mellényzsebből kifizetik – emelte ki. – Úgy gondolom, alapvetően a pénzbüntetést nem oldja meg a problémát. Jó volna, ha a vétkesek elgondolkodnának, hogy felelőtlen ténykedésükkel mekkora kárt okoztak a szakmának.

Petrus Lajos, a kaposvári kistérségi méhészegyesület vezetője külföldi példákra hivatkozva azt mondta: hosszabb időre, akár 10 évre is eltilthatnák a kereskedéstől azokat, akik ilyen ügybe keverednek.
– Rengeteg következménye lehet egy-egy botránynak – hangoztatta. – Rossz lenne, ha egyszer a nagy európai felvásárlók közül néhányan azt közölnék: köszönjük szépen, de nem kell ennyi hazai méz.... Amúgy igen keserűek a somogyi méhészek, a mostani problémán kívül is sok baj gyötri őket. Megyénkben évente nagyjából 2000 tonna mézet állítanak elő, ám a hideg, csapadékos tavasz miatt rendkívül rossz eredmények születtek. A mennyiséget tekintve meghatározó akácból drasztikusan megcsappant a készlet és a többi fajtából is jóval kevesebb mézet pergettek. Idén nagyjából ezer tonna körüli árut adhattak el a somogyi méhészek.


Kevés mézet eszünk

– A magyar méztől nem pártolnak el az emberek – húzta alá Bíró Márton. – A lakosság egyre tudatosabban vásárol, a vevők megnézik, hogy a pénzükért mit kapnak cserébe. Lehet, hogy a hazai méz egy kicsit drága, ám az biztos, hogy rendkívül egészséges és finom.
Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke korábban azt mondta: megyénkben csaknem 1500 regisztrált méhész dolgozik. Ma is igen alacsony a hazai mézfogyasztás. Bár lépten-nyomon azt hallani, hogy mennyire egészséges a természet ajándéka, mégis személyenként évente átlagosan alig 60-70 dekát fogyasztunk, miközben az uniós átlag 80 deka körül alakul. A németek 1,3, a görögök személyenként évente átlag másfél kiló mézet csurgatnak le a torkukon.

Ezek is érdekelhetik