Sok a szúnyog az idén? Veszélyes az irtás és a sok csípés is

Nem támogatja a nemzeti park a biológiai szúnyogirtást a védett balatoni külterületeken. Úgy vélik: ez drasztikus beavatkozás lenne az ökoszisztémába, egyáltalán nem veszélytelen és természetbarátnak sem nevezhető. Ismert, hogy az igény egyes önkormányzatok részéről fogalmazódott meg múlt héten újra, többek között Farkas László vörsi polgármester nyilatkozott úgy: a Kis-balatoni turizmus számára végzetes a rengeteg szúnyog.

– Meggyőződésünk, hogy a vendégkör és a vendégek száma nem azért változott, mert sok a szúnyog. Húsz éve, amikor még egyáltalán nem létezett a mostanihoz fogható hadjárat a szúnyogok ellen, sokkal több volt a vendég. Ez az összefüggés tehát téves lehet– fogalmazta meg Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki megkeresésünkre azt mondta: továbbra is azt kérik, hogy a védett és fokozottan védett külterületektől tartsák távol az említett beavatkozásokat. Az engedélyt egyébként a zöldhatóság adja ki, azonban figyelembe veszik a nemzeti park szakmai állásfoglalását.

A balatoni szúnyogirtás kapcsán született felvetés elsősorban a Kis-Balatont, a Szigligeti-öblöt, Tihanyt és Badacsonyt érinti, mint védett, fokozottan védett nádas külterületeket. Az önkormányzatok és a szúnyogirtásért felelős szakértők ugyanis úgy vélik: a „természetbarátként” említett biológiai irtást ezeken a részeken is engedélyezni kellene.

– A biológiai irtás egy bizonyos baktériumfajta bejuttatása a szúnyogok élőhelyére, tehát közvetlenül a tocsogókba. Az irtásnak ezt a formáját még a környezetvédők is természetbarátnak tartják. Így ugyanis kizárólag csak a pocsolyákban előforduló szúnyoglárvákat irtják, míg más élő szervezetekre ennek a baktériumnak a hatványozott dózisa sem veszélyes – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni irtásért felelős szakértői csoport vezetője. A nemzeti park azonban másként foglal állást.

– Egy ilyen beavatkozással évszázadok, évezredek során kialakult ökológiai rendszer sérül – szögezte le Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki szerint nem csupán a konkrét szer veszélyességét kell mérlegelni, hanem egyebek között azt is: a szúnyoglárva a tápláléklánc része. Halak, kétéltűek és bizonyos hüllők táplálékforrása, s ebbe a láncolatba való bármilyen beavatkozás veszélyes. – Figyelemre méltó, hogy a kirepülő szúnyogokkal is táplálkozó fecskék száma az utóbbi évtizedben tizedére csökkent. Ha ezekben a folyamatokban az ember mechanikusan részt vesz, akkor az javulást semmi esetre sem eredményezhet – hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója. Úgy fogalmazott: az embereknek tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos környezetben élnek, s a vizes élőhelyekhez a szúnyog jelenléte hozzátartozik. Másfelől létezik egyedi védekezés, mint a különböző riasztó szerek használata, de távol tartja a szúnyogot például a levendulaolaj is.

Már lehetne, de még nem kell irtani

Legkorábban a jövő hét második felére valószínűsíthető az első balatoni szúnyogirtás, mondta a korábbi tájékoztatást cáfolva Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtásért felelős szakértői csoport vezetője. Közlése szerint a kivitelező megvan, ezért elméletileg akár fel is szállhatnának a gyérítést végző gépek a Balatonnál, de a beavatkozásra egyelőre nincs szükség.
– Három hete figyeljük a lárvák mennyiségét. Egyelőre nem éri el azt a szintet, hogy irtani kelljen – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, aki szerint az első biológiai irtásra a jövő hét vége felé lehet szükség.



Pozitív, hogy az idén rendelkezésre álló forrás biztosan elegendő lesz. Az állam ugyanis 45 millió forintot ad a balatoni gyérítésre, melyet még egyszer ennyivel toldanak meg a térség önkormányzatai. Ez az együttes összeg harmincmillióval több a tavalyinál, s húszmillió forinttal múlja felül a két évvel ezelőtti keretet. Az idei forrás elméletileg három biológiai és akár hét kémiai irtás költségét fedezi.

Kaposvár: kétszázezer négyzetmétert permeteznek

– Kaposvár költségvetésében az idén két és fél millió forintot különítettünk el erre a célra, tavaly is ennyi volt – számolt be Répás Orsolya, a kaposvári városháza szóvivője. – Permetezésre akkor kerül sor, ha az indokolt. Ha száraz lesz a nyár és a vérszívók nem szaporodnak el, s nincs lakossági panasz, úgy feleslegesen nem irtunk.

Felidézte: volt olyan év korábban, amikor egyáltalán nem kellett permetezni. Tavaly két alkalommal történt szúnyogirtás. A permetezést repülőgéppel hajtják végre: ilyenkor a vizes, egybefüggő zöld területeket szórják meg a szakemberek. A megyeszékhely környékén egyebek mellett a Kapos-völgyét, a Deseda strandot és a nagyobb parkokat. Nagyjából 200 ezer négyzetméternyi felületet érint a beavatkozás.