Közélet

2011.09.10. 08:08

Kórház az állam kezén, adósság is jut a gyógyítótér mellé

Önkormányzatok helyett az állam lesz a gazdája a járó- és fekvőbeteg-ellátóknak. Így döntött a kormányzó pártszövetség nagyobbik frakciója. Somogyban megalakult a megyei-kormányhivatali vagyonátadó ad hoc bizottság.

Munkatársainktól

Somogy négy fekvőbeteg-ellátó kórházát, rendelőintézetét, valamint hét járóbeteg-szakellátóját érinti a változás, miszerint változik a tulajdonosuk-fenntartójuk. Az önkormányzatoktól – a településiektől és a megyeitől – az állam veszi át a feladatellátást. Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás kell az egészségügyben, összegezte a kormánypárti frakciók álláspontját Lázár János.

Gelencsér Attila, a kózházfenntartó megyei közgyűlés elnöke Hajdúszoboszlóról hazafelé jövet a fentieket erősítve azt mondta: az önkormányzatok mint közbülső szereplők összességében gátjai a megújulásnak.
– Természetesen nem az egyes önkormányzatok ellen beszélek, hiszen azok, beleértve magunkat is, a legnehezebb helyzetben is mindent megtettek az intézményeik működőképességének megtartásáért és a szolgáltatások fejlesztéséért – mondta a megyei elnök, országgyűlési képviselő. – Az viszont tarthatatlan, hogy a társadalmi alrendszerek szükséges változásai rendre elakadnak a státus quo-n, a régi reflexek szerinti protesthangulatokon. Aminek olykor önkormányzati vezetőkként magunk is részesei vagyunk. Az is látni kell, hogy a nagy közszolgáltatásokat évtizedekre előre kell tervezni, már pedig nem lesz mindig jellemző, hogy a települések nagy része azonos párt vezetése alatt áll. Valószínűbb, hogy sokféle érdek és szempont sokfelé feszíti, ami az ügy, az ágazat – akár oktatás, akár egészségügy – megújításának nem tesz jót.

A képviselő a változás szükségét két tételmondattal értékeltette. Az állam az OECD-átlagot költi egészségügyre (és oktatásra is), és közben a magyarok se az egészségüggyel, se az oktatással nem elégedettek. Tehát: valamit tenni kell az elköltött javak hatékonyságért. Nem évek múlva, hanem most, mert az országnak nincs ideje várni, az embereknek nincs ideje várni.

Gelencsér Attila elmondta: Juhász Tibor kormánymegbízott, Neszményi Zsolt főigazgató, valamint a két megyei alelnök, Jakó Gergely és Witzmann Mihály, és a főjegyző Vörös Tamás részvételével ad hoc bizottság alakult a megyei ingatlanok vagyonátadására. (Az egészségügyi intézmények Lázár János szerint nem a kormányhivatal, hanem egy központi állami szerv irányítása alá kerülnek.)
– A kétféle vagyonelem – a feladatellátó hely és az ingatlan – közül mindkettőnek mennie kell az államhoz – mondta Gelencsér Attila. – Ha ugyanis marad bármelyik, akkor konzerválódik a két évtizedes elszámolási vita, „ki festesse ki az iskolát”, a megye vagy az érintett város. Az adósságállományunkat is átvállalja a kormány a megegyezés szerint, hiszen ha megye a jelzálogterhelt ingatlanok, akkor adóscserének kell történni. Bízom benne, hogy az állam jó tulajdonos lesz. A vagyonok pedig nem kerülnek ki a megyéből, hiszen egyiken sincs kerék, hogy el lehetne gurítani innen. Kérdés, hogy egy tisztán területfejlesztő megyének szüksége van-e egyáltalán bármilyen vagyonra?
A vagyonról, a pályázatok jogfolytonosságáról sarkalatos törvények rendelkeznek majd. Jó eséllyel tapasztalt megyei munkaerő is „megy” a feladattal, és köztisztviselőből kormánytisztviselő lesz.

Kovács Róbert, a nagyatádi kórházat üzemeltető Medical Investments igazgatója elmondta: bárhogy is dönt a törvényhozás, jogtisztelő szolgáltatóként tiszteletben tartják azt, bízva abban, hogy a kórház működőképessége a térség ellátottjainak érdekében tovább javul. De számos kérdés vár még tisztázásra. Nem világos a szakma számára, hogy a vagyon, a feladatellátás vagy mindkettő állami kézbe adása következik-e, miként hat mindez a sokmilliárdos uniós pályázatokra, melyek ötéves fenntartási és elidegenítési kötelezettséggel terheltek? És mi lesz befektetőkkel, a NagyatádMED Kft.-vel például, mely sokmilliót invesztált az intézmény korszerűsítésébe, 25 évre szerződött, és alig több mint három éve szolgáltató Nagyatádon.

Kisimre László főorvos, a barcsi járóbeteg-szakellátó igazgató a balatonfüredi szakkonferencián vette föl a telefon, és Szócska Miklós államtitkár előadására várt. Akkor még úgy tudta, az önálló járóbetegellátók (ez még hetekkel ezelőtt is így volt), maradnak az önkormányzatoknál az alapellátással együtt (végül csak ők, a házi- és a házi gyermekorvosok maradnak), és csak a járó- és fekvőbetegellátók államosítása következik be.

Barcson új fejlesztés avatására készülnek, a város és a kistérség 24 ezer lakosának 100-110 ezer betegét gyógyítják évente. Sebészet, szülészet, belgyógyászat, neurológia, pszichiátria, gyerekgyógyászat: széles az igényeket követő ellátásstruktúra, amihez új szolgáltatás előzetes OEP-befogadási nyilatkozat van az egynapos sebészetre, a kúraszerű ellátásokra és az otthonápolásra.
– Ha nem történik nagyobb romlás, akkor ekkora betegszám mellett önellátóak tudunk lenni, vagyis nem kerülünk pénzbe az önkormányzatnak – mondta Kisimre László. – Maradnánk tehát önkormányzati fenntartásúak, hiszen ezt ismerjük, az állami egyelőre sok ismeretlent tartalmaz...

Barcsról a progresszivitás magasabb szintjein Kaposvár az első a betegek számára, majd Pécs, a városi kórházak közül pedig Szigetvár és Nagyatád.



Örülünk neki, hogy a járóbetegellátás is állami feladat lesz, azt nem értjük, hogy a háziorvosi rendszer miért nem lesz az – reagált Schmidt Jenő úgy is, mint a napokban nyitott új tabi járóbeteg szakellátó székhely-településének polgármestere, illetve mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) alelnöke. – Az egészségügy zárt kassza, eddig mégis más rendelt és más fizetett. Helyes, hogy kerüljön egy kézbe az egész. Az eddigi többszereplős szisztéma nem vált be, káoszt teremtett.

A tabi szakellátóval kapcsolatosan azt mondta: ők nem adták tovább vállalkozásnak, nonprofit kft. formájában üzemeltetik a kistérség települései, annyi változás várható, hogy átveszi a szerepüket az állam a kft.-ben. – Havi kétszáz óra járóbeteg- és százhúsz óra egyéb ellátásra van szerződésünk, az épület betöltött, a működésben nem várunk jelentősebb változást – így Schmidt Jenő. – A kisebb kórházaknál annál nagyobb fokú lehet a visszalépés, hiszen az erőforrások koncentrálásával a megyei központokat erősítik a kicsik rovására.

Járóbeteg központ épült Csurgón, noha egyelőre csak kívülről nézhetik a betegek, ugyanis a februári projektzárást követően a mai napig nem kezdte meg működését. Ennek ellenére a térségi önkormányzatok már tagi kölcsönnel támogatták a működését, amit reményeik szerint visszakapnak, ha megkezdődik a falak közt a rendelés, és megérkezik a finanszírozás.

– Ideális lenne, ha az állam levenné a működtetés terhét az önkormányzatok válláról, de sok még a kérdőjel – így a polgármesterek.
Pogányszentpéter másfél évig harcolt, hogy a közelebbi nagykanizsai kórház fogadja a fekvőbetegeit, miközben fenntartói lesznek a csurgói járóbeteg centrumnak. A polgármester, Didicsné Kardos Györgyi most azt mondta: úgy tudják, hogy csak a kórházakhoz tartozó járóbeteg centrumok lesznek állami fenntartásúak, a csurgói pedig nem az, ezért egyelőre nem tapsikolnak. Annak mindenestre örülnek, hogy szempont lesz, hogy a beteg a legelőbb elérhető kórházhoz tartozzon, ezért küzdött Pogányszentpéter is.

A polgármester azt mondta, ha megvalósulna, hogy odamehessen a járóbeteg, ahol a fekvőbeteg ellátás is van, s ők mehetnének Kanizsára, de közben a csurgói járóbeteg centrumot se "rövidítenék meg", mert az államilag finanszírozott rendszer ezt Csurgó számára kompenzálná, az nagyon jó lenne.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!