Közélet

2012.07.18. 08:29

Nyugdíj-terv: érintett a kormánymegbízott és a főjegyző is?

A somogyi közszféra több ezer dolgozójából is sokakat érinthet Matolcsy György terve a 62 éves kényszernyugdíjazásról. Hogy mennyit, nem tudni, sehol sem álltak neki komolyabban számolni. Igaz, még a célcsoport is nehezen körvonalazható.

Balassa Tamás

A bírói nyugdíjkorhatár leszállításáról szóló Alkotmánybírósági döntés ismét ráirányította a figyelmet a 62 éves korukon túl is aktívak jövőjére. Bár az igazságszolgáltatásban dolgozók kényszernyugdíjazása a bírók elmozdíthatatlanságáról szóló alkotmányos alapelv miatt akadt fönn a taláros testületen, egyéb szektorokban is elképzelhetők problémák. Mint ismert, a nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetésről szólva beszélt arról, hogy 10-11 ezerrel csökkenhet a közszféra állománya, miután az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe. A 62 év fölötti kötelező nyugdíjba vonulás kormányterve Matolcsy György szerint 20 milliárd forintos megtakarítást hozhat.

A somogyi közszféra talán legnagyobb munkaadójaként Kaposvár önkormányzata nem rendelkezik adatokkal arról, hogy egy ilyen szabály milyen hatással járna a dolgozóikra. Kéki Zoltán címzetes főjegyzőtől megtudtuk: az önkormányzat költségvetésében rögzített, közszférában engedélyezett létszámuk 2367 a városban. A polgármesteri hivatalban az idei évben senkit sem érintene a jogszabály. A feladatellátást nem befolyásolná a döntés, hiszen az érintett nyugdíjba vonuló alkalmazottak álláshelyét azt követően is be kellene tölteni, tudatta a hivatal főjegyzője.

A megyei kormányhivatal még ennyire sem vette komolyan Matolcsy tervét. Mint közölték: amint a jogszabály hivatalos formában megjelenik, annak hatásait tartalmából kiindulva fogják vizsgálni mind a létszámok, mind a feladatellátás tekintetében. Előzetesen a témában véleménynyilvánításra nincs lehetőségük. A kormányhivatal, korábbi tájékoztatás szerint, 943 munkavállalót regisztrált az év elején Somogyban, aminek tíz százalékát érintette a január 11-i döntés a leépítésről. A 94-es szám mintegy fele tényleges elbocsátással került ki a törzshivatalból és a tizenöt szakigazgatási szervtől, a többi álláshely betöltetlen volt.

A korábban 3,5-4 ezer embernek munkát adó intézményfenntartó megyei önkormányzat hivatalban ma 25-30-an dolgoznak, így e körben nagy nyugdíjazási arányra nem lehet készülni. A megyei intézményfenntartó központ több mint kétezer alkalmazottja közül azonban minden bizonnyal sokak életét befolyásolná a 62 éves nyugdíjba vonulási kényszer. Ha Matolcsy arányszámai ülnek, akkor átlagosan és durván – a szektorok között jellemző különbséggel nem számolva – négy százalék körüli lehet az alkalmazottak körében a nyugdíjkorúak aránya. Ez alapján Kaposvár önkormányzatának közel száz, a megyei intézményfenntartónak pedig mintegy 90 munkavállalója kerülne nyugállományba jövőre.

A felsőoktatás nem szerepel a központi költségvetésbe visszatérő szektorok között, mert már most is ott van. Egy 62 éves szabály itt szintén kikezdené a működés elemi feltételeit. A tudományos minősítéssel rendelkezők, jellemzően idősebb professzorok aránya az akkreditált szakok szempontjából kulcskérdés. Kaposváron a mintegy ezer egyetemi dolgozó közül több tucat lehet, aki a kőbe vésett nyugdíjkorhatárt elérve okítja a jövő értelmiségét. Köztük Repa Imre általános és tudományos rektorhelyettes, akinek a kórházi főigazgatói pályázatát hiúsította meg a pályázat kiírása után a feltételek közé került új, az aspiránsok korát 62 évben maximáló kritérium. A kórházszövetség által „jogszerűnek, de nem túl elegánsnak” mondott gesztusról a professzor azt mondta: közszolgaként minden körülmények között elfogadja, amit a jogszabályok diktálnak.

Erről beszélt Fehér József, az MKKSZ főtitkára az öt-hatezer „túlkoros” pedagógus közül egy kistelepülés szaktanárát éppúgy nem lehet elküldeni, mint egy egyetemi professzort. Akkor ugyanis nem lesz, aki tanítson, s ha nincs elég tudományos fokozattal rendelkező oktató, nem biztosíthatják a felsőoktatási intézmény működéshez szükséges akkreditáció feltételeit.



Egyes foglalkozási csoportokban több helyütt is megfogalmaz jogszabály a nyugdíjkorhatártól eltérő plafont. Az alkotmánybírók, a köztisztviselők és kormánytisztviselők és az egyetemi tanárok esetében 70 év a felső határ. Ha ez megváltozik, márpedig Matolcsy elképzelése szerint meg fog, akkor az érinti Juhász Tibor kormánymegbízottat is, aki 2013. december 10-én tölti be 62. életévét. Bizonyosan nyugdíjazná az új jogszabály Vörös Tamás megyei főjegyzőt is, aki 1949. május 12-én született, és jogászként a hetvenes évek közepe óta dolgozik a somogyi közigazgatásban. Kéki Zoltán az idén december 14-én tölti be a hatvanat, a kaposvári címzetes főjegyző számára csak egy új kinevezésre lehetne hatással a jogszabályváltozás.

Ötezer orvos és kilencezer szakápoló nélkülözhetetlen a hazai egészségügyből

Az orvosok nyugdíjkényszerének visszássága hamar kibukott: az államtitkár rosszallotta, hogy az elöregedő korfájú szakmában a „tizedelést”. A 62 év feletti ötezer orvos és kilencezer szakápoló nélkülözhetetlen a hazai egészségügyből. Ezt már Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára nyilatkozta. Utasi Tamás, a szakszervezet Somogy-tolnai titkára a kényszernyugdíjazásokkal kapcsolatban blöffnek tartja a 20 milliárdos spórolást. Szerinte nincs már a rendszerben felesleges munkavállaló, hiszen az elmúlt két évben 32-33 ezer fővel csökkent a közszféra létszáma: 2010 óta 618 ezerre. Az a baj, hogy a státuszt is megszűntetik, így nem lesz a fiataloknak munkájuk, mondta Utasi.

Ezek is érdekelhetik