2012.09.15. 14:25
Az organikus építészet eszközeit is alkalmazza az egyetem
Politikusok serege bábáskodott a Kaposvár oktatásügyét a csúcsra röpítő intézményegyüttes fejlesztésénél.
A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 1961 őszén kezdte meg munkáját a tátompusztai kastélyban. (Az első évfolyamnak mindössze ötvennégy hallgatója volt.) 1964-ben a Toponárhoz tartozó Dénesmajorban új épülettömböt, 1971-ben pedig főiskolai rangot kapott a tanintézet, amely a nyolcvanas évek második felétől a Keszthelyi (1989-től a Pannon) Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karaként működött tovább. 1992. június elején adták át az Állattenyésztési Kar új, kör alakú oktatási épületét, amelyet Makovecz Imre tanítványa, Ekler Dezső tervezett.
A ma egységes megjelenésű, két, egymással nyaktaggal összekapcsolt, ötszintes házból álló, organikus szellemben megfogalmazott épületegyüttes mind tömegalakításában, mind formajegyeiben a férfi-női princípiumokat hordozza. Az építészet eszközeivel fejezi ki az élet csírájának jelképeit, így kapcsolódva az egyetemen oktatott tudományokhoz. A magasabb, henger formájú épület a korábban emelt szögletes, de a beruházás keretében jelentősen átépített, hasáb tömegű szárny új építésű része. Az egyszerű, geometrikus tömegeket a gazdag textúrájú téglahomlokzatok ellensúlyozzák, melyeken az organikus építészet stílusjegyei jelennek meg: a sugarasan felbomló fagerendák, a gazdagon béllelt boglyaíves bejárat, a felhasadó üvegfelületek.
De térjünk vissza az intézmény hőskorához, azokhoz az évtizedekhez, amikor Guba Sándor mezőgazdász, pedagógus és tudományszervező állt az iskola élén, egészen 1984-ben bekövetkezett haláláig. A Heves megyéből származó, jeles minősítéssel mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett szakember két évtized alatt magas színvonalú szellemi központtá fejlesztette a főiskolát, amely a magyar állattenyésztő-képzés bázisaként az országhatáron túl is ismertté vált. Főigazgatósága alatt, a hetvenes évek közepén dolgozta ki a főiskola a KA-HÚS nevű szarvasmarha-hústermelési és a KA-TEJ-nek elkeresztelt tejtermelési rendszert. Guba Sándor nagy figyelmet fordított a gyakorlati oktatásra, s arra, hogy a tanárok partnerként kezeljék növendékeiket. Még a hatvanas évek végén meghirdette az oktatás, a kutatás és a termelésfejlesztés egységét. Mellszobrát, Rétfalvy Sándor pécsi művész alkotását 1990-ben állították fel az intézmény területén. 1993-ban Guba Sándorról nevezték el a Mező utca egy szakaszát.
A hetvenes évek közepére készült el a mezőgazdasági főiskola sportlótenyésztő- és lovasoktató-képzésének tanügyi épülete. Az új oktatási forma 1974-ben az országban elsőként indult Kaposváron. (A lovasiskola szervezését 1969-ben kezdte el Sziklay Iván tanár.) 1988-ban a Magyar Lovas Szövetség és az Állattenyésztési Kar együttműködésével megalakult a Pannon Lovas Akadémia, azzal a feladattal, hogy képezze a lovassport és a lótenyésztés szakember-utánpótlását.
A tanítóképzés története az ötvenes évek elején kezdődött Kaposváron. (Bár kezdődhetett volna korábban is, hiszen a kultuszminisztérium már 1909-ben arról tárgyalt Kaposvárral, hogy Csurgóról ide helyeznék a kiegyezés után alapított állami tanítóképző intézetet.) 1950 őszén valóban nyílt tanítóképző a megyeszékhelyen, de egyelőre középfokon, pedagógiai gimnáziumként, s közös igazgatás alatt a Táncsics Mihály Gimnáziummal, majd a szintén ekkor szervezett óvónőképző intézettel. Már önállósodva az ötvenes évek közepén költözött át új, Bajcsy-Zsilinszky utcai épületébe.
A középfokú tanítóképzőt 1959-ben szervezték át három évfolyamos felsőfokú intézetté, s 1975 őszén ünnepélyesen főiskolává avatták. Az iskola 1956 tavaszától néhány évig Gárdonyi Géza nevét viselte. A hallgatók 1983-ban mozgalmat indítottak, hogy az akkor elhunyt íróról, Illyés Gyuláról nevezzék el a főiskolát, de a kérdés csak a rendszerváltozáskor jutott nyugvópontra: 1989 őszén a Somogyhoz és Kaposvárhoz is erős szálakkal kötődő költő, Csokonai Vitéz Mihály nevét vette fel az iskola.
A mezőgazdasági és a pedagógiai intézmény között az ezredvégen indultak meg a tárgyalások a közös jövőről. Az Országgyűlés 1999. június 1-jén hozott törvényt a Kaposvári Egyetem megalapításáról, s Horn Péter akadémikus az év végén vette át rektori kinevezését. A Kaposvári Egyetem hivatalosan 2000. január 1-jén jött létre a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet, valamint a veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézet integrációjával. (Utóbbi 2004-ben kivált a Kaposvári Egyetem szervezetéből, és a Veszprémi Egyetem része lett.)
A Kaposvári Egyetem két karral – az állattudományival és a pedagógiaival – alakult meg; a megyei pedagógiai intézetet is a pedagógiai karhoz csatolták Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet néven.
A fejlődés nem állt meg. Az intézmény folyamatosan bővítette az oktatott szakok számát (2003-ban színészképzés is indult), s az egyetem szervezete is mind sokrétűbbé vált. 2004-ben a Gazdaságtudományi Kar és a Művészeti Főiskolai Kar beindításával négykarúvá vált a kaposvári felsőoktatási intézmény.
Olvasóink, akik felismerték a Kaposvári Egyetemet
Tóthné Tamásovics Klára, Soós Béla Zoltán, Szukics Ildikó, Horváth Mónika, Békei Erika, Martonné Kúsz Mária, Szigeti László, Fenyvesi Istvánné, Takács IstvánKöszönjük a megfejtéseket!
Nemcsak a képzési paletta színesedett, hanem új épületek is kinőttek a földből a Guba Sándor utcában. 2000 decemberében Pokorni Zoltán oktatási miniszter avatta fel az Állattudományi Karhoz tartozó Takarmányozástani Intézet és Kutatóbázis új épületét, 2002 szeptemberében Magyar Bálint oktatási miniszter, Horn Péter rektor és Szita Károly polgármester tette le az új egyetemi létesítmények (egyebek közt a hallgatói centrum, a kollégium, a könyvtár és a tanügyi épületrész) alapkövét. Egy részüket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök avatta fel 2004 novemberében; a Pedagógiai Főiskolai Kar azon az őszön költözött ki a Bajcsy-Zsilinszky utcából a Guba Sándor utcai egyetemi városrészbe, a campusba. Az egyetem új kollégiumát és könyvtárát Horn Péter rektor adta át 2005 végén. (Ezen az ünnepségen Lamperth Mónika belügy- és Magyar Bálint oktatási miniszter, valamint Pokorni Zoltán és Pálinkás József volt oktatási miniszter is részt vett.)
Még néhány fejlesztést, újítást megemlítünk az új évezred első évtizedéből. 2001 májusában Szita Károly polgármester elnökletével megalakult a Kaposvári Egyetem Társadalmi Tanácsa, az év végén átadták az Állattudományi Kar Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetét. (A rendszerváltozás időszakában létrehozott komputertomográfiás laboratórium rendkívül sokat jelentett a kórházi diagnosztikában. Állatkutatás céljára tervezték ugyan, de humán-egészségügyi felhasználását is biztosították. Magyarországon itt alkalmazták a második, azonban egyúttal a legmodernebb CT-készüléket. A Diagnosztikai Intézet az ezredfordulón egészült ki onkoradiológiai funkcióval.) 2005 elején létrejött az egyetem Egészségtudományi Centruma.
Végül a sport világából is álljon itt két nemzetközi siker: 1994 októberében Farkas János lábteniszező, a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem sportolója nyerte meg Kassán a sportág első hivatalos világbajnokságát, 2000 augusztus közepén pedig két kaposvári amatőr hegymászó – Csonka Imre, az egyetem számítástechnikusa és Borbély Csaba, az egyetem tanára – feljutott a Mont Blanc 4807 méter magas csúcsára. Kaposvár és Somogy megye zászlaja ekkor került fel először Európa legmagasabb pontjára.
Ha már Toponár felé járunk, megnézünk egy másik épületet is, bár ez nem a 21., hanem a 20. század elejének Kaposváráról mesél.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"]
Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected]
[/caption]
Köszönjük a megfejtéseket! Az organikus építészet eszközeit is alkalmazza az egyetem Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected] -->
