Közélet

2012.11.01. 11:21

„Riasztó a kormány magatartása” - dönteni tanul az iskolaügy

Látszólag nehéz, sok tekintetben mégis könnyű helyzetben vannak az iskolafenntartó önkormányzatok. Megmaradásuk, oktatásuk életbevágó értékeit minél magasabb színvonalat ígérően akarják átörökíteni: ezért nehéz a felelősségteljes döntés a feladatállamosítás küszöbén. Sokuknak a döntéshelyzet ellenére sincs választás: nekik „könnyű”. Ez a döntés elviselhetetlen könnyűsége.

SH-összeállítás

Januártól mintegy kétezer oktatási intézmény kerül állami kézbe a nemrég létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ keretein belül, melyek járásokkal megegyező hatókörű tankerületi központokon át végzik a munkát. Fizetik a pedagógusokat, gondoskodnak a szakmai felügyeletről. Nem egész két hónap, és az elmúlt két évtized legnagyobb közoktatási változása már nem laboratóriumi körülmények között, hanem élesben működik majd. A szeptember végi szándéknyilatkozat után október végi határidővel kellett volna eredetileg nyilatkozniuk a 3000-nél népesebb településeknek, kívánják-e az intézményük működtetését megtartani. Erre nemrég még két hét haladékot kaptak, miközben a közélet egyre hangosabb a reformellenes hangoktól. A fenntartóknak testületi döntéssel kell alátámasztani, miként döntöttek, és miért? Ehhez a legfontosabb hiányzik csak, az önkormányzatok jövő évi gazdálkodásának számai. Melyek nélkül megalapozott döntés aligha elképzelhető. Ezt előre látva választottak sokan egyházi fenntartót: az ország 626 gimnáziumának közel negyede került el ily módon az önkormányzatoktól, s a folyamat nem állt meg.

Ahány fenntartó, annyiféle döntés

Czeferner Józsefné nagybajomi polgármester és munkatársai körében napi téma, milyen lesz a 3500 lelkes város mozgástere jövőre. Miután a személyi jövedelemadót jövőre teljes egészében elviszi a központi költségvetés, ez 90 millióval szűkíti a büdzséjüket. Ha vállalnák az intézményfenntartást, nem tudják, a 72 milliós normatívát megkapnák-e. Számukra az a legjobb döntés, ami a 430-440 gyermeküknek a legjobb, de hogy mi ez, egyelőre nehéz megmondani, mondta a polgármester.

Ugyanígy kíván dönteni, de a település szélesebb érdekeit is nézve Bárdudvarnok is. Mester Balázs polgármester arról számolt be, az épületet kérik maguknak az államtól, illetve nem kívánják odaadni. Egyetlen közösségi épületük, bálok, testületi ülések, sportrendezvények helyszíne, szükségük van rá, és fejlesztették is, nyílászárót cseréltek. Most a gázkazánjukat cserélik aprítékkazánra.

Lőrinczné Kiss Ilona somogyjádi polgármester azt mondta, ha akarnák, se tudnák kérni az iskolafenntartást. A dél-dunántúli uniós pályázatok az iskolafenntartó társulásokat jutalmazták. Ez ebben a kistérségben 18 település számára jelent általános iskolákat, művészeti iskolát, szakmai szolgáltatót és óvodákat Jutától Magyaratádig. Ezt a struktúrát az államnak is fenn kell tartani az uniós előírás miatt. Az intézmény 640 millióba kerül évente, aminek csak a dologi hányada 40 százalék: ezzel sem bírnának.

Az iskolák fenntartóváltása 4169 intézményt, összesen 5923 feladatellátási helyet, 1418 ezer tanulót és 121 ezer pedagógust érint a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) információi szerint. Hoffmann Rózsa államtitkár a tanévkezdéskor nyilatkozta: arra számít, hogy legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól. Szerinte pontosan szabályozták, milyen körülmények hiánya esetén mondhatnak le az önkormányzatok a működtetésről. Az elmúlt hetek sem teltek eseménymentesen: még hétfőn is jutott meglepő, de koránt sem mulatságos hír a nyilvánosságnak. Lapértesülés szerint felháborodtak a fideszes polgármesterek az iskolák államosításáról szóló törvény benyújtásán, mert arról az önkormányzati kabinet kérései ellenére sem egyeztetett velük a tárca, írta a Népszabadság. Ugyanezen a napon Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke a köznevelési törvény végrehajtásának a felfüggesztését kérte, s úgy fogalmazott, a jogszabály káros folyamat eredménye, előkészítetlen, számos „bombát” rejt magában. A politikus azt hangsúlyozta, az iskolák államosításáról szóló, fent említett törvényjavaslatot „erőltetett menetben fogják letárgyalni.” Nincs kiépítve az az intézményrendszer, ami alapján a kormány az államosítását tervezi, miközben a végrehajtáshoz is hiányzik körülbelül 170-200 milliárd forint, tette hozzá. Egyúttal emlékeztetett, az államtitkár korábban tagadta annak a hatástanulmánynak a létét, amelyikben „iskolabezárásokról és pedagógus-elbocsátásokról beszéltek”, de a tanulmány mégis nyilvánosságra került. A logika alapján ebből az következik, hogy ha 170 milliárd forint hiányzik a rendszerből, akkor iskolákat kell bezárni és pedagógusokat elbocsátani, mondta.

Az iskolák fenntartóváltása összefüggésben van a fentiekkel, mert a kis iskolák összevonása pedagógus-felesleget idézhet elő. Ettől tart Szigeti Marianna, a PSZ somogyi elnöke is, aki egyelőre nem tudott arról beszámolni, miként fogadják kollégái az államosítás folyamatát. A kaposvári oktatási igazgatóság eddigi egyeztetéseiken időt kért, mert sok még a bizonytalanság a rendszerben – hogy mást ne mondjunk, a kormány 621 milliárdos, igencsak váratlan adósságteher-mentesítése alaposan átszabta a nagyobb települések készülő, 2013-as költségvetési kereteit. A vidék tömegközlekedésére kért „biztos bizonytalan” milliárdok, melyeket a közműadóból befolyván Rogán Antal például másra sem tud elképzelni, mint a vidéki tömegközlekedésre, szintén mozgathatják a keretszámokat. Az érdekképviselet mindenesetre várja a fejleményeket: a jövő heti kaposvári KIÉT-ülésen talán már okosabb lesz a helyhatósági oktatáspolitika is.

A PDSZ háza tájáról is parázs hírek érkeznek: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint „riasztó a kormány magatartása”, a pedagógusok körében sztrájkhangulat van, a tanárok rendkívül elkeseredettek, írta az MTI. Mendrey László PDSZ-elnök azt mondta, az államnak presztízsberuházásokra van pénze, csak a pedagógusok béremelésére nincs. Az iskolák államosításáról szólva hozzátette: „erőltetetten hoznak létre egy új rendszert”, ami „pénzkidobás”. Ercse Krisztina, a Szülői Hálózat tagja ugyanekkor bejelentette: csatlakoznak a sztrájkbizottság követeléseihez. Azt szeretnék, hogy a kormány a gyerekekre költse azt a pénzt, amit az átalakításra fordítanak, mondta.

A Hálózat a Tanszabadságért sem tétlenkedett: már korábban javasolta, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvénynek az iskolák államosítására vonatkozó szakaszait, tegye lehetővé, hogy az önkormányzatok, ha akarnak, továbbra is fenntartók maradhassanak. Felszólították az oktatási kormányzatot, hozza nyilvánosságra, hogy miként képzeli „a kistelepülési iskolák korábban bejelentett összevonását”, és mit javasol az így munkanélkülivé váló pedagógusok további foglalkoztatására.
A vihar előtti csendben az elbocsátás félsze sokfelé érezhető töményen, a pedagógusok ettől lehetnek az esetleges megmozdulásokon mozgékonyak...

Lengyeltóti az utolsó napig vár

A lengyeltóti képviselőtestület nem tett előzetes nyilatkozatot: úgy határozott, hogy az utolsó napig vár. Zsombok Lajos polgármester azt mondta: abban gondolkodnak, hogy elkészítik a működtetési kérelmet, de pontot akkor tesznek rá, ha már pontosabban látják a költségvetési-finanszírozási feltételeket. Lengyeltótiban az általános iskola, a pedagógiai szakszolgálat és a művészeti iskola tartozik ebbe a körbe.

Marcaliban egyhangúan támogatták a képviselők a város előzetes szándékát, hogy a területén, a saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről gondoskodik. Somogyfajsz abban gondolkodik, a Fajsz Fejedelem általános iskoláját egyházi fenntartásba adja. Már tárgyalnak a bodrogi baptista egyházzal, árulta el korában Sall István polgármester.



Sávolyi Közoktatási Társulás még márciusban felajánlotta a sávolyi iskolát az államnak, hogy ne 2013 január elsejétől, hanem már ez év június 15-től vegye át, mivel minden pénzüket felemészti az intézmény fenntartása. Érdemi választ nem kaptak, júliusban Szőkedencs arról döntött, kilép a társulásból.

Ezek is érdekelhetik