Közélet

2013.05.28. 08:00

Árfolyamgát helyett rendes fizetést! Az adósok ötöde nem fizet

A hétvégén benyújtott kormánypárti padsorokból érkező törvénytervezet eltörölné a devizaalapú jelzáloghitelek árfolyamgátjának jelentkezési határidejét, azaz az érintettek május 31. után is élhetnének a lehetőséggel.

Vas András

Az árfolyamgátat – melynél a svájci frank esetében 180, az eurónál 250, a japán jennél 2,5 forintban rögzítették a törlesztési kötelezettséget – eredendően tavaly év végéig lehetett választani, ám a határidőt előbb március, majd május végéig meghosszabbította a parlament. A rögzített konstrukcióval 2017. június 30-ig lehet élni, a rögzített árfolyam feletti részt a bank és az állam közösen átvállalja, az ügyfélnek csak a – külön számlán összegyűlő, forint alapúvá alakított – tőkerészt kell később visszafizetnie, ám törlesztőrészlete így is csak maximum 15 százalékkal nőhet.
– Nem lepett meg bennünket a javaslat – mondta Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BKHE) vezetője –, hiszen már korábban megfogalmazódott az igény a hosszabbításra, hiszen a vártnál kevesebben vették igénybe a lehetőséget.

A statisztika szerint az idei év első negyedéig a nagyjából 450 ezer devizahiteles alig harmada csatlakozott az árfolyamgáthoz, noha a törvényalkotók korábban 70-80 százalékos részvétellel számoltak. A vártnál kevesebb jelentkező miatt viszont egyre több a nehezen fizetett, vagy már bedőltnek tekinthető, azaz kilencven napnál régebben nem törlesztett hitel – utóbbi eseteknél a hitelező bankok bármikor megindíthatják a végrehajtási eljárást.

– Nem csoda, hogy a jelentkezők száma elmaradt a várttól – folytatta Lénárd Mariann –, hiszen, akiknek nincs jövedelme, vagy csak a közmunka-programban vesznek részt, esetleg minimálbért keresnek, a rögzített árfolyamon sem tudják fizetni a hiteleiket. Emiatt egyre több a bedőlt hitel, jelenleg minden ötödiket nem fizetik időben. S a közeljövőben még tovább növekszik majd ez az arány, ugyanis lejártak a türelmi idős megoldások, amikor is a válság kezdeténél a bankok haladékot adtak az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikája megerősíti a BKHE elnökének állítását: 2013 első negyedévében 3732 milliárd forintnyi lakossági devizaalapú hitelt kezeltek a bankok – a rögzített árfolyamú állomány március végén 1250 milliárd forintot tett ki –, s ebből az ügyfelek 759 milliárdnyi kölcsönt nem törlesztettek legalább az év eleje óta. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, még aggasztóbb a helyzet, ha a törlesztésekkel rövidebb ideje megcsúszókat is nézzük, ugyanis a kölcsönök 43 százalékánál akad valamekkora elmaradás – Somogyban nagyjából 40 ezren nem fizetik pontosan hiteleiket.

A kilencven napnál régebben nem törlesztőkkel szemben a bankok kezdeményezhetik az ingatlan kényszerértékesítését: a 2011-ben életbe lépett kvótarendszer alapján az idén az érintettek négy százaléka jelölhető ki árverezésre. Somogyban a második negyedévben 3736 ingatlantulajdonos tartozott a tartósan nem fizetők közé, ez alapján a bankok áprilistól június végéig 182 ingatlant jelölhettek ki kényszerértékesítésre, ám csak 133 került ebbe a kategóriába, s ezzel 2011-től már 715-re emelkedett az árverésre kijelölt lakások-házak száma. Országosan Pest megyében, Budapesten, illetve Borsodban és Kelet-Magyarországon a legrosszabb, míg a Nyugat-Dunántúlon és Tolnában a legjobb a helyzet.

– A bedőlések száma arányos az adott megye hitelképességével – magyarázta Lénárd Mariann –, vagyis a Dél-Dunántúlon azért tűnik jobbnak a helyzet, mert jóval kevesebben jutottak hitelhez, mint a keleti nagyvárosokban. Amúgy nem feltétlenül azok vannak a legrosszabb helyzetben, akik a legnagyobb hiteleket vették fel, hiszen egy drágább ingatlan esetében nagyobb a fedezet is.
A BHKE vezetője szerint a hitelesek problémáját az árfolyamgát jelentkezési határidejének eltörlése nem oldja meg, a többség számára csak a gazdaság megerősödése, s ezzel együtt a munkahelyek számának, illetve a fizetések növekedése jelentene előrelépést.



– Ez egy tipikus ördögi kör – tette hozzá Lénárd Mariann –, hiszen amíg az emberek a törlesztésekre költenek, nem várható érdemi gazdasági fellendülés. Az árverezések pedig az ingatlanpiaci árakat tartják alacsonyan, hiszen felborult a kereslet-kínálat egyensúlya. Nem véletlen, hogy a kényszerértékesítések alig 30-40 százaléka sikeres, s ezek is csak hosszú idő alatt valósulnak meg. Persze ki akar lakott ingatlant vásárolni, amikor utóbb neki kell gondoskodnia a kilakoltatásról, ami ismét akár egy éves procedúra is lehet.

Bajban az autóhitelesek is

A BHKE szerint az árfolyamgátat ki kellene terjeszteni az autóhitelekre is – sőt, még jobb lenne a végtörlesztés engedélyezése –, ugyanis a kölcsönből gépkocsit vásárolók lassan nagyobb bajba kerülnek, mint az ingatlanhitelesek.
– Az ingatlanok ára is esett ugyan, de csak egy bizonyos mértékig – magyarázta Lénárd Mariann –, az autók viszont folyamatosan értéktelenednek. Mivel sokan több hitellel is rendelkeznek, hiába mentik meg az árfolyamgáttal az ingatlanjukat, ha a kocsihitelük bedől, ugyanúgy végrehajtás indulhat velük szemben.

Ezek is érdekelhetik