Közélet

2014.09.19. 07:55

Balatoni szemétcsaták: az államot is károsítják nyugaton?

Az uniós támogatással felépült lerakókat és beszerzett járműveket az eredetileg szerződött önkormányzatoknak használni kell, ez nem lehetőség, hanem kötelezettség.

Fónai Imre

Újabb fejezet a dél-balatoni szemétcsatában: ötvenöt önkormányzatot perelt be a siófoki székhelyű NHSZ Zöldfok Zrt. E cégnév mögött a korábban AVE Zöldfok Zrt. néven futó társaság rejtezik, ám idő közben az állam a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-n keresztül megvásárolta az osztrák AVE részvényeit; a siófoki leánycégben pedig az állam 75 százalékos tulajdonos lett, hiszen Siófok városa is megtartotta korábbi 25 százaléknyi részesedését. Nemrég még egy „szemétrégió” volt a Balaton partja abból a szempontból, hogy javarészén a siófoki Zöldfok szolgáltatott, az ötvenötök azonban idő közben új társulást alakítottak, a nyugat-balatonit, ennél kevesebb település maradt Siófok mellett a kelet-balatoniban. A nyugatiak új szolgáltatót is gründoltak, januártól a lengyeltóti székhellyel megalakított Pelso-Kom Kft. szállítja ott a szemetet, a túlvégen a siófoki Siókom Kft. a szolgáltató, igaz, úgy, hogy szerződés alapján e tevékenységet továbbra is a Zöldfok-járművek végzik.

S hogy mi áll a legújabb per hátterében? Hónapokkal ezelőtt írtunk már róla, hogy a Pelso-Kom a kaposmérői lerakóba szállítja a hulladékot és egy nyírségi társaságtól bérli a kukásautókat. Szabó Zoltán, a Zöldfok vezérigazgatója már akkor úgy vélte: ez a nyugat-balatoni társulás érintett önkormányzatai részéről szerződésszegés. „Az uniós támogatással felépült lerakókat és beszerzett járműveket az eredetileg szerződött önkormányzatoknak használni kell, ez nem lehetőség, hanem kötelezettség. Az AVE Zöldfok Zrt. annak idején az uniós program költségeinek tíz százalékát állta – és még azokat a menet közben felmerült költségeket is, melyek nem fértek bele az uniós programba – az önkormányzatok helyett. Másfél milliárd forintot tettünk így bele, és még használati díjat is fizetünk a lerakókért és járművekért, így már több, mint kétmilliárd forint a kiadásunk. Az üzemeltetés során eddig ebből 1,2 milliárd jött vissza a cégünk számára, de 800 millió forintnyi még nem folyt be, azt a szerződések 2018-as lejártáig szeretnénk visszakapni.”

Kártérítési perről van tehát szó, amelyben azok az önkormányzatok az alperesek, amelyek a támogatással részükre létrehozott hulladékgazdálkodási rendszert a vállalt szerződéses feltételekkel nem veszik igénybe és ezzel az NHSZ Zöldfok Zrt. álláspontja szerint a cégnek és a többségi tulajdonos államnak is jelentős, napról napra növekvő mértékű károkat okoznak.
– Természetesen az eddig felmerült kár megtérítését, s a jog-és szerződésszerű állapotok mielőbbi visszaállítását várjuk – felelte most arra a kérdésünkre Szabó Zoltán, hogy mit várnak a jövő héten kezdődő bírósági pertől.



– Ötvenöt településen már nem a Zöldfok a szolgáltató, mégpedig azért nem, mert 2014-től nem lehetett vele szerződni, hiszen nem tudott megfelelni a feltételeknek – mondta lapunknak Schmidt Jenő tabi polgármester, a nyugat-balatoni hulladékgazdálkodási társulás alelnöke. – Értem én, hogy nem tudja már beszedni azt a pénzt, amire számított, de az ötvenöt önkormányzattól semmiféle kártérítést nem követelhet, hiszen a törvény erejénél fogva szűnt meg szolgáltató lenni, nem a települések tehetnek erről. Világos, hogy ugrott az a pénz, amit előtte osztalék formájában ki lehetett venni a cégből, mégpedig olyan közszolgáltatási díjakat kalkulálva, amit nem oda való költségelemek is növeltek.

Azt Schmidt Jenő is elismerte és beszélt is róla a nyugat-balatoni társulás tabi ülésén is, hogy az Európai Unió által támogatott térségi ISPA-rendszer létrehozásakor vállalták az eszközök (járművek, lerakók) használatát, „csakhogy ha van kötelezettség, akkor követelés is van, mi pedig kérjük a lerakókat, kérjük az elszámolást végre.”

De ez már egy másik per, amit a nyugat-balatoniak indítottak a szerintük őket megillető járművekért és lerakókért. Balázs Árpád siófoki polgármester, a kelet-balatoni társulás elnöke nemrég azt mondta erről: „2015. január elseje után közös tulajdonba kerülnek a hulladéklerakók. Azt sohasem vitatta senki, hogy a lerakók felépítményei, mivel közös projekt keretében épültek, megilletik az önkormányzatokat. A társulási szerződés értelmében azonban csak a fenntartási időszak lejártával, azaz jövőre lehet közös tulajdonba adni a létesítményeket, addig Siófok nyilvántartásában szerepelnek. Ha előbb „szétosztanánk”, akkor a pályázati támogatás egy részét veszélyeztetnénk.”
Szabó Zoltán, az NHSZ Zöldfok Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a nyugat-balatoni önkormányzatok a lerakók földterületeire vonatkozó, a siófoki önkormányzat és az AVE Zöldfok között létrejött szerződések érvényességét vitatják. Ezen ingatlanok az ISPA-projektet megelőzően a Zöldfok Zrt. tulajdonában voltak.

A díjhoz kell igazítani a költségeket

A jövőt a közszolgáltatások holdingalapú átalakításáról szóló kormányzati döntések  fogják meghatározni, amelyek előkészítésére egy kormányhatározat október 31-ig adott határidőt a végrehajtásért felelős három miniszternek – ezt válaszolta Szabó Zoltán arra a kérdésünkre: hogyan tervezik a siófoki cég jövőjét? Schmidt Jenő ugyanerre azt felelte: – A Pelso-Kom jövőjét nem befolyásolja az állami közszolgáltató megalakulása, a kft. is része lehet a holdingnak. Onnantól kezdve nem lesz mindegy, hogy ki hová, mennyiért szállít, mik lesznek a költségek, hiszen a díjak egységesek lesznek. Az újonnan létrejött társaságok járhatnak jobban, melyek már eleve a díjhoz kalkulálták a költségeiket, és nem fordítva.

Ezek is érdekelhetik