Közélet

2014.09.12. 08:09

Turizmus: úgy ad az Európai Unió, hogy vissza is kéri

A kis- és közepes vállalkozások beruházásainak támogatásakor megszűnik a teljes vissza nem térítendő támogatási forma, s lesz olyan összegrész, amit vissza kell fizetni a jövőben; kedvező, két százalékos kamattal.

Fónai Imre

Egyelőre elképzelhetetlen. Csak valami tévedés lehet. Így reagáltak a lapunk által megkérdezettek néhány hónapja, amikor Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca akkori államtitkára először pedzegetni kezdte: vissza nem térítendő uniós támogatást csak állami, vagy önkormányzati tulajdonú beruházás, fejlesztés kaphat. Ehhez képest itt a bejelentés: a kis- és közepes vállalkozások beruházásainak támogatásakor megszűnik a teljes vissza nem térítendő támogatási forma, s lesz olyan összegrész, amit vissza kell fizetni a jövőben; kedvező, két százalékos kamattal – ezt mondta Dányi Gábor, a Miniszterelnökség uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: különösen éles váltás lesz a turizmusban, hiszen „a kereskedelmi szálláshelyek és a wellness-létesítmények kizárólag csak visszatérítendő beruházási támogatást kaphatnak a jövőben”.

A helyettes államtitkár szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság a vállalati fejlesztéseknél kizárólag visszatérítendő támogatási formát szorgalmazott, a magyar fél viszont a hazai cégek tőkehiányos helyzete és vállalkozási mérete miatt ezzel nem értett egyet. Végül kompromisszum született: a támogatások egy részét nem kell majd visszatéríteni az igénylőknek.

Veress János korábbi pénzügyminiszter így reagált a hírre az ATV-ben: – Az uniós bürokraták már évekkel ezelőtt a visszatérítendő támogatást javasolták, de akkor meg tudtuk védeni a hazai vállalkozásokat azzal, hogy kicsi a tőkeellátottságuk, s az ország fölzárkózása közepette szükségük van a vissza nem térítendő támogatásra. A visszatérítendő támogatás nem tőkepótlás, hiszen vissza kell fizetni. A két százalékos kamat is csak első hallásra tűnik kedvezőnek, hiszen létezik a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes, 2,5 százalékos hitele. Nem biztos, hogy fél százalékért a vállalkozások fölvállalják az uniós bürokráciát.



Amikor a tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök Siófokon találkozott a balatoni idegenforgalomban érdekeltekkel, ott is elhangzott a részéről: a végletekig nem tartható, hogy az állam pénzt pumpál a vállalkozásokba, ez addig mehet, amíg nem tudnak a saját lábukra állni. Erre néhány hónapja emlékeztetett lapunknak nyilatkozva Hoffmann Henrik siófoki szállodaigazgató, a Balatoni Regionális TDM-szövetség elnöke. Úgy vélte, hogy „mivel alapvetően tőkeszegény ország vagyunk, egyelőre szükség van a vállalkozások tőkéhez juttatására versenyképességük, teljesítőképességük javítása érdekében.”
– További szállásférőhelybővítés-támogatására valóban nincs már szükség – mondta most Hoffmann Henrik. – A férőhelyek minőségi és mennyiségi felfuttatásának két időszaka volt, az egyik az első Széchenyi-tervé még az első Orbán-kormány idején, a második pedig akkor, amikor megnyíltak az uniós források Magyarország számára. Amíg a négycsillagos szállodák átlagos éves kihasználtsága nem haladja meg az ötven százalékot, addig újabb bővítés aligha indokolt. Fontos volna azonban a meglévő szálláshelyek korszerűsítésének, felújításának, szolgáltatásbővítésének a támogatása. Ha csak visszatérítendő formula lehetséges, akkor előbb matekozni kell: hány évre, milyen kamattal? A mi siófoki szállodánk is az MNB kedvezményes hitele révén újult meg, mert a 2,5 százalékos kamat már igen kedvező; ami így se éri meg, annak nem szabad nekiállni, azt el kell felejteni.

Tíz év, 500 milliárd forint értékű fejlesztés

Az uniós csatlakozásunk óta eltelt tíz évben mintegy 1360 turisztikai célú projekt kapott támogatást 330 milliárd forintos nagyságrendben, mintegy 500 milliárd forint értékű fejlesztést generálva. Egyebek között fürdő-és szálláshely-fejlesztések élveztek prioritást. A négycsillagos szállodák aránya például 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.

A briteknek jó - a szerő kommentárja

A gyengébb forintárfolyam miatt több külföldi jön, s nem csak turistáskodni, hanem bevásárolni is – tudatja az örömhírt a szombati Magyar Nemzet, és ez önmagában valóban jó hír. De csak önmagában, hiszen a gyenge forint az egyik oka az egekbe szökött svájcifrank-árfolyamnak is, ami viszont évek óta keseríti frankhitelesek tömegének mindennapjait. Vagyis keveseknek van oka világgá kiáltani: hurrá, gyenge a forint! Más szavakkal Uj Péter így fogalmazta ezt meg a szerdai Népszabadságban: „A brit legénybúcsúzók ideáig repülnek az olcsó piáért. Matolcsy legnagyobb hívei, rájuk kéne kiterjeszteni a választójogot. Jó húsz százalékkal csökkentette a költségeiket a gazdaságpolitika.”

Ezek is érdekelhetik