Út, híd, vasút, hulladéklerakó: „mindent” a Közgép épít?

Ettől a héttől nem járnak a vonatok Siófok és Balatonszemes között. A tervek szerint eltérő pályaszakaszokon 2015. június 13-ig, a jövő évi nyári forgalom kezdetéig tartanak a munkálatok, a mostani felújítási fázisban a december 13-ai menetrendváltozásig helyettesítik Siófok és Szemes között a vonatokat autóbuszok. A Balaton déli partján futó, a nyári időszakban a második legforgalmasabb hazai vonalon jelentős pályakorszerűsítés utoljára közel ötven éve történt, azóta a pálya állapota annyira leromlott, hogy a 100 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmatlanná vált. A fejlesztés keretében 32 kilométeres szakaszon a vasúti pálya teljes egészében megújul, eltűnnek a lassújelek és újra 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.



Ahogyan már többször is megírtuk, a 29,9 milliárd forintos beruházás kivitelezője az osztrák Swietelsky és Strabag, valamint a magyar Közgép által alkotott konzorcium. A Közgép külön üdülőt bérel Siófokon a dolgozóinak, elvégre akad a cégnek bőven feladata a környéken: a zrt. építheti az új, acél szerkezetű Sió-hidat a hozzá tartozó 400 méternyi úttal (ez lesz a Siófokot délről tehermentesítő út első szakasza), de a Simicska-cégként emlegetett társaság kezdte meg a somi térségi hulladéklerakó fejlesztését is (korábban a régi szeméttelepek rekultivációja során kapott szerepet). Nem sokkal távolabb, a Balatonboglár-Lengyeltóti út mentén is ott a Közgép-tábla; 14 kilométer hosszan történt teljes felújítás.

Felmérések szerint a közbeszerzések szereplői változatlanul úgy érzik, hogy sokszor nincs valódi verseny – elemezte a 2010 és 2014 közötti négy év közbeszerzéseit a K-Monitor, megállapítva, hogy „a 2010-es kormányváltás előtti eljárásokon sikeresen szereplő cégek részesedése 2010 után jelentősen csökkent, míg a korábban kevésbé eredményesek meghatározó szereplővé váltak. Gyanítható tehát, hogy létezik összefüggés a közbeszerzések eredményei és a politikai erőviszonyok átalakulása között.”
Helybéli vállalkozóktól tudjuk: amikor kiderült a pályázati kiírásból, hogy acél szerkezetű hidat kell építeni a Sió-csatorna fölé, számukra nyilvánvalóvá vált, hogy esélyük sincsen és az is, hogy a győztes csak a Közgép lehet. A Magyar Narancsban megjelent összegzés szerint „1997 és 2013 között nagyjából 16 ezer közbeszerzést nyertek politikai kötődésű cégek, baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt pedig a jobboldali győztesek aránya nőtt”.

A K-Monitor azt gyanítja, hogy „a pártok az elmúlt két évtizedben jelentős részben a közbeszerzéseken keresztül csatornázzák át a közpénzeket a pártkasszákba, vagy olyan érdekkörökhöz, amelyek részt vesznek a politikai holdudvar, vagy a kampányok finanszírozásában.” Az elemzés – mely szerint a Közgép és a részvételével induló konzorciumok tavaly az összes közbeszerzés értékének nagyjából 14 százalékát nyerték el – felveti azt is, hogy ha a politika segítségével a piac átrendeződése és a klientúra megerősödése is lezajlik, a közben esetleg túlzottan is megerősödő cégek nem jelentenek-e később már terhet a politikának?...

Pedig még völgyhíd se épül...

Ahogy a Gyurcsány-kormányé a kőröshegyi völgyhíd volt, már az Orbán-kormánynak is van csúf szimbóluma – írta Jávor Benedek, az Együtt-PM politikusa a miniszterelnöknek. Arra emlékeztetett: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza (mely alföldön épül, igaz, részben ártéri területen és a Tiszát is keresztezve) „átvette a vezetést” a Zamárdi és Balatonszárszó közötti, viadukttal tarkított szakasztól, hiszen kilométerenként 3,79 milliárd forintért épül, míg a somogyi M7-es szakasz kilométere a kőröshegyi völgyhíddal együtt is „csak” 2,8 milliárdba került. Az M4-es sztráda építésében is részt vesz a Közgép.

Az árutermelő gazdák is örülnek

Több évnyi szünet után élénkült meg a siófoki teherpályaudvar: kicserélték az elkorhadt talpfákat, onnan indulnak azok a vagonok, melyek a hegyekbe hordott követ szállítják a dél-balatoni vasútfejlesztéshez. Érdekes módon ennek a környékbeli gazdák örülnek a legjobban. Egy mezőgazdasági termelő azt mondta lapunknak: arra számítanak, hogy a másfél éves vasútépítés után nekik is lehetőségük lesz majd a terményeiket feladni a siófoki teherpályaudvaron, akár csak régen. Az export-árurakodás most igen csak nehézkes, hiszen Kaposvárra kell vinni a terményt, ráadásul a megyeszékhely teherpályaudvara meglehetősen zsúfolt.