Közélet

2015.05.30. 17:30

Tíz év alatt 19 100 fővel csökkent Somogy lakossága

Egyetlen évtized alatt 19 100 fővel csökkent Somogy lakossága, ezzel a megye elveszítette lakosságának 5,7 százalékát, vagyis tizenheted részét.

Vas András

Arányaiban a legnagyobb fogyást a tabi kistérség könyvelhette el, melynek népessége a hetedével csökkent, de tíz százalék fölötti a lakosságvesztés a barcsi, a csurgói és a lengyeltóti kistérségben is. A megyéből egyedüliként a siófoki térségben nőtt a lélekszám, a közel 2400 fős gyarapodás 6,5 százalékos emelkedést jelentett.



Ahogyan arról korábban már írtunk, Somogy népességvesztésének egyik oka az elvándorlás: mivel a megye a fizetések, a munkalehetőségek, vagyis összességében a gazdasági helyzet alapján idehaza a legrosszabbak között található, így sokan másutt keresik a boldogulást, akár az ország boldogabb részein, akár a határokon túl. A másik ok többek között a településszerkezetből adódik: az aprófalvakból elköltöznek a fiatalok, akad település, ahol évek óta nem született gyerek, emiatt elöregszenek a települések, ahonnét az idősek kihalnak.

A megye korfáját megvizsgálva kiderül, a jövő sem túl rózsás. A 21 éven alattiak aránya csak a lengyeltóti, a kadarkúti és a barcsi kistérségben magasabb az átlagnál, ami azt jelenti, legalább az ott élők negyede a fiatalok közé tartozik, viszont a Balaton mellett kifejezetten rossz a helyzet, hiszen a balatonföldváriban csak a hatoda, a fonyódiban és a siófokiban pedig csak az ötöde a népességnek ez a korcsoport. Jól megfigyelhető, hogy a fiatalok aránya a jellemzően a megyei szempontból legszegényebb térségekben a legmagasabb.

A két, klasszikusan „eltartó” korosztály, a 21–41, illetve a 41–60 évesek közül előbbiben hasonlóképpen félelmetes a kép, hiszen csak a siófoki, a lengyeltóti a kaposvári és a kadarkúti kistérség adatai átlagosak, a többiben átlag alatti ezen korosztály aránya – még az amúgy európai viszonylatban gyenge hazai állapotokhoz viszonyítva is. Felülreprezentáltak viszont a 41–60 évesek, de még inkább a hatvan felettiek: a földvári kistérségnek például majd minden harmadik lakója megkezdte már a hetedik ikszet, de a fonyódiban is ők alkotják a legnépesebb csoportot, s csak a barcsi, a lengyeltóti, illetve a kadarkúti kistérségben vannak a legkevesebben.

Országosan Somogy a legfiatalabbak nézve a 12., a 21–41-es korcsoportban a 18. – csak Tolna és Budapest adatai rosszabbak –, a 41–60-asok között viszont a harmadik – Tolna és Zala előzi meg –, míg a legidősebbeknél a hatodik. A népességfogyást nézve a megye szintén a hatodik, a Dunántúlon csak Tolna adata rosszabb, emellett Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Nógrád, és a 9,5 százalékos csökkenéssel sereghajtó Békés mutatója gyengébb. A kistérségek közül idehaza a népességi adatok alapján a főváros melletti veresegyházi jövőképe a legjobb: a lakosságszám 37 százalékkal nőtt tíz év alatt, a 21 év alattiak aránya 27, a hatvan felettieké 19 százalék. A legkevesebb fiatal arányaiban a fővárosi V. kerületben él – 13 százalék –, a megyék közül Zalában a legrosszabb a helyzet, s Szabolcsban a legjobb, ahogyan a legidősebbeknél is az északkeleti megye mutatója a legjobb, míg a legrosszabb ebből a szempontból is Békés.

Két minimálnyugdíjas Somogyban

Bár Somogy láthatóan igencsak elöregedő megye, s a hatvan év felettiek arány magasabb az országosnál, a korcsoportba tartozó nagyjából 79 ezer somogyi közül ketten igencsak komoly próbát állnak ki hónapról hónapra: meg tudnak élni havi 28 500 forintból, azaz a minimálnyugdíjból. A nyugdíjfolyósító adatai szerint ugyanis országosan 112-en kapják a létező legalacsonyabb öregségi nyugdíjat, s közülük ketten élnek a megyében. A legtöbb sorstársuk természetesen a fővárosban lakik – 26-an –, emellett Fejérben – 16 –, Pest megyében – 11 – és Csongrádban – 10 – magas a minimális ellátásból tengődők száma. Tolnában, Győr-Moson-Sopronban és Hevesben viszont nincs minimálnyugdíjas.

Ezek is érdekelhetik