Viakolort gyártanak és kerékpárutat építenek a közmunkások Gyugyon

Ami azért is nevezetes hely, mert ott áll az egyik „csodatévő pad”, amit tavaly óta gyógyulni vágyó zarándokok keresnek föl – de van egy másik pad is nem messze a templom mellett, és ahogyan Jelenka György polgármester mondja, „az az igazi”. – Hiszen az erőterek metszéspontjában épült föl az Árpád-kori templomunk, egyébként az valóban maga a csoda, hogy nemrég elkészült a helyreállítása és azóta büszkélkedhetünk vele. Amikor 2000-ben elkezdődött a régészeti feltárása, még a tetőn át becsorgott az esővíz.



Huszonegy stáció mellett halad el a búcsúi körmenet, mire felér a II. János Pál dombra, a templomhoz – sehol másutt nincs hasonló, csak Gyugyon: a Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye névre keresztelt gyugyi stációknál nem tizennégyszer, hanem huszonegyszer kell megállni és nemzetünk nagyjainak állítottak emléket. Egy éve a búcsúkor szentelték föl az örökkévalóság és emlékezés falát az Örökkévalóság parkban. – Ez a falu történelmi kegyhelye – mutatja Jelenka György. A háborúkban elesett gyugyiakról épp úgy megemlékeznek, mint azokról, akik sokat tettek a község fejlődéséért, boldogulásáért. A muhi csatának is voltak gyugyi hősei (testvértelepülésük ezért is Muhi), a törökdúlás is komoly nyomot hagyott a falun, ezekre is emlékeztet a kegyhely. Sőt, a török idők nyomán lett búcsús zarándokhely a település; jelenésként élték meg az akkoriak, amikor a töröktől való megszabadulás évében egy felhőszakadás kimosta a templom törökök elől elásott harangját.

A kegyhelyet helyi közmunkások építették, a polgármester megjegyzi, nem is érti azokat, akik haszontalannak tartják a közmunkát. – Harmincnégy közmunkást foglalkoztatunk, gyakorlatilag nincs állástalan a faluban – magyarázza Jelenka György. – Mielőtt hozzáfogtunk a kegyhelyhez, Lengyeltótiból kaptunk „kölcsön” tíz napra két kőművest, ők tanították be a mi közmunkásainkat. Éppen esős idő volt, de sátrat húztunk föl, mert nem ismerünk lehetetlent. És mindig nagyot álmodunk, most például az a tervünk, hogy viakolor-elemeket gyártunk és kerékpárutat építünk a közmunkásokkal. Tizenöt éve pályázunk, de sose nyerünk, hozzálátunk hát önerőből, azért is, mert Gyugyon egyetlen méter járda sincs. Ha a szomszédos város, Lengyeltóti besegít némi anyagi támogatással, akkor lassanként elérhet a leendő bicikliút a falu elejétől Tótiig. 

Lépten-nyomon falucsinosító munkásba botlunk, a polgármester szerint nem csak a búcsú előtt van ez így. Ami meg is látszik a takaros közterületeken. Jelenka György azt mondja, a legnagyobb elismerés, amit ezért kapott, az egy tájépítész szakember minapi véleménye – kell-e mondani, őt is a csodatévő pad vonzotta Gyugyra –, aki szerint ebben a faluban minden fa, bokor, oszlop a helyén van. Jelenka György végül elárulja: alighanem parképítő lenne, ha újra kezdhetné, de persze a nyolcvanharmadikban már nem kezdi, élvezi ő a polgármesterséget is, az ország legidősebb településvezetőjeként.