Földéhség: állami bérletből tulajdon? „Cselédek leszünk a hazánkban”

Bevégeztetik, ez a húzás tetőzi be a földmutyit – reagáltak a pályázaton hoppon maradt somogyi családi gazdálkodók az állami földek tervezett értékesítésére. A bábonymegyeri Horváth János arra emlékeztetett: amikor falujának környékén kiírták bérletre az állami földeket, első körben nem hirdettek eredményt, hanem odaadták kényszerhasznosításra a „helyi oligarchának”. Ő már akkor megmondta nekik, hogy pár év múlva övé lesz a környékben minden föld...



Amikor nemrég a kormánytöbbség – írja a Népszabadság – megpróbálta átjátszani a nemzeti parki védett földterületeket a földpályázatokat lebonyolító Nemzeti Földalapkezelőhöz (amit végül az Alkotmánybíróság akadályozott meg), egy országgyűlési beszámolóban az állt: „Fokozódó társadalmi igény jelentkezik az ezen területeket használó gazdák irányából arra, hogy a kezelésükben lévő földrészleteket véglegesen megkaphassák”.
Ángyán József exállamtitkár éppen egy éve tette közzé utolsó, hatodik földjelentését.

A Somogy megyei bérbeadásokat elemezve arra jutott: a bábonymegyeri Ágh János és érdekeltségei megőrizték első helyüket az államtól bérbe kapott bábonyi és somi földterületek nagysága alapján, Ághék mögött azonban sokat változott akkorra a legnagyobb nyertesek mezőnye. Korábban a somogyszobi Claessens Group tulajdonosa és egyik cége, valamint a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. állhatott a képzeletbeli dobogóra, ám tavaly ilyenkorra a babócsai Határőr Zrt. érdekeltségei, illetve Androsicsék (Balatonőszöd, Gyugy, Somogyszentpál, Hosszúvíz) vették át ezen előkelő pozíciókat. És új nevek is feltűntek a somogyi toplista elején a berzencei Béres Gábortól a nagyatádi Kiskóékig.

Országos összesítésben Ángyán József gyűjtése szerint a bábonymegyeri Ághék tizenkilencedikek voltak, első a csákvári mezőgazdasági zrt. érdekköre, a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családi-rokoni viszonysága pedig a harmadik helyre szorult egy feltörekvő hódmezővásárhelyi csoport mögé.

Az immár egyéves somogyi summázat: a 100 hektárnál nagyobb területet elnyert 11 érdekeltség 21 pályázója 2100 hektár állami földterület bérleti jogához jutott a földalap és a nemzeti parkok pályázatain, és ezzel a megyében bérbe adott területek közel hatvan(!) százalékát szerezte meg. A bérbe adott területek nagyobb részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

„Majd ha drágul a kenyér...”

A Bábonymegyeren hoppon maradt Horváth Jánost és Gál Ferencet gyakran meglátogatta az utóbbi időben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő. – Hamis érv, hogy a magyar földet meg kell védeni a spekulánsoktól és a külföldiektől; hiszen az állami földet semmi sem fenyegetné, ha nem akarnák eladni – véli a honatya, aki szerint nyilván olyan kedvezményes hitelkonstrukciót találnak majd ki, hogy a földbérlők gyakorlatilag ingyen, a földalapú támogatásból visszatörlesztve tulajdonukba vehessék a jelenleg bérelt földeket.

Horváth János szerint „a földvagyonon kívül más már nemigen maradt, azt még a jelek szerint át kell játszani azoknak az érdekköröknek, akik hasznot húznak ebből is. Csakhogy megint kevesek járnak majd jól, a lakosság többsége akkor fogja észrevenni, hogy mi történt, ha az egekbe ugrik a magyar búzából készült magyar kenyér ára. Mert a föld a pesti emberé is, de mire a többség észbe kap, addigra meglehet, késő lesz. Addigra cselédek lehetünk csak a saját hazánkban”.
 

„A tulajdon mégiscsak tulajdon...”

Megkérdeztük a legnagyobb somogyi földbérletpályázat-nyertesek egyikét, aki elárulta lapunknak: ha megfelelő hitelt is az ajánlat mellé tesz az állam, akkor erősen el fog gondolkodni azon, hogy megvegye-e a most bérelt területeit. – Mert a tulajdon mégiscsak tulajdon, ki tudja, hogyan változik a politikai széljárás – jegyezte meg a nagygazda. – Egyébként én azt várom, hogy a földbérlet-pályázatok ellenőrzése nagy változásokat hoz, sok nyertes ugyanis nem tud megfelelni a feltételeknek.