Közélet

2015.07.07. 16:02

Sláger a kánikulában a dinnye, de a hazaira még várni kell

Első számú gyümölccsé lépett elő a kánikulában a görögdinnye, noha egyelőre valóban csak görögből válogathat a vásároló, a legkoraibb hazai termés még csak mutatóba került a standokra.

Vas A.

A hellén import tehát egyelőre tarol, bár a vevők óvatosabbak vele, mint a magyarral: jellemzően a negyed vagy a fél dinnye fogy az árusoknál, s ennek a kilónkénti kétszáz forintos ár mellett a bizalmatlanság is az oka. Az igazi szezon a jövő hét végére indulhat be, bár a békési és ormánsági földekről már leszedték az első termést, a megszokott és megbízható hazai ízre még egy kicsit várnia kell a vásárlóknak. Akik így is bő két héttel hamarabb juthatnak majd a honi csemegéhez, mint az elmúlt években, hiszen két esztendeje a március végi havazás, tavaly pedig a májusi hidegfront vetette vissza az érést és a mennyiséget. Jelen állás szerint utóbbival az idén nem lesz gond, még ha a somogyi dinnyéseknek ez az év sem hozza el a Kánaánt, ugyanis a két hónappal ezelőtti jégeső alaposan végigvert a földeken.



– Próbáljuk meg, az idén még nem ettünk – vette el a kés hegyéről a feléje nyújtott kóstolót Babos Józsefné, miután két unokájával hosszan szemezett a dinnyehalommal az egyik stand előtt a kaposvári piacon. – Hát nem tudom, szerintem ez nem elég édes – próbálta letörni a kétszáz forintos kilónkénti árat, ám a gyerekek nem segítették az alkudozásban: – Nagyi, ez nagyon finom...
Így aztán a nagyjából hét kilós fél dinnye a cekkerbe költözött, s a sorban mögötte állók is hasonlóképpen a pénztárcájukba nyúltak.

– Ilyenkor, amíg nincs hazai dinnye úgy 1000-1200 kilónyi megy el egy hét alatt – mondta Csík Géza árus. – Illetve a nagybanin már akad magyar is, de rém rizikós elhozni, sok még az éretlen.

A görög viszont megfelel a vevők elvárásainak, leginkább méretproblémák adódnak vele, ugyanis jellemzően tíz kiló feletti példányokkal lehet találkozni.
– A hat-kilenc kilós magyarokat még elviszik, ám a görögből a negyed és a fél a divat – magyarázta Csík Géza. – Két-három kilós darabok, ezt meg is tudják fizetni az emberek, egy családnak elég egyszerre, s ha bejön nekik, mindig tudnak frisset venni.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A negyed vagy a fél dinnye fogy az árusoknál
[/caption]
Mutatóba azért persze akadt hazai dinnye is, a tolnai Szedresről hozták, de az igazán keresett zöld héjúra még várni kell egy hetet-tíz napot. Akkorra a megye legnagyobb dinnyetermelő vidékén, Lengyeltótiban is beindul az érés, más kérdés, hogy a májusi jég elég komoly károkat okozott a termésben, azaz sok helyütt a legnagyobb szezonban is békési, hevesi és ormánsági dinnyét árulnak majd Somogyban.

– Amikor jött az ég, áldottam az eszem, hogy a nem nagy területen kezdtem dinnyézni az idén – mondta Horváth Kálmán, aki az elmúlt években palánták tízezreit ültette ki, s arra is figyelt, olyan különböző fajtákkal dolgozzon, melyek júliustól szeptember közepéig folyamatosan érnek be.
– Régen nagy üzlet volt a dinnyézés – jegyezte meg a lengyeltóti termelő –, bő két évtizede több száz hektáron termeltek csak Észak-Somogyban. Aztán divatba jött a tökbe oltott dinnye, ami ugyan kétszer-háromszor nagyobb termést ad, mint a hagyományos, s jobban ellenáll az időjárásnak, de szerintem nem az igazi az íze. Mi mindig csak utóbbival dolgozunk, amiből egy hektárról úgy hatszáz mázsa jön le, ha az időjárás is úgy akarja. Az elmúlt években viszont jó, ha fele terméssel számolhattunk. Emellett a szállítás is egyre drágább és bonyolultabb, az EKÁER miatt szinte képtelenség lesz szállítani, hiszen honnan tudná az ember egy-két napra előre, hogy éppen mennyi gyümölcsöt tud leszedni. Szóval nem éri meg, ezért is egyre kevesebb a hazai termés, meg aztán az olcsó külföldi áruval is nehéz konkurálni.

Ezek is érdekelhetik