Fürjtenyésztéssel küzd a létéért Nemeskisfalud

A festői szépségű kis faluban máig élnek az ősi nemesi családok leszármazottai, de a községben ma már csupán 130-an laknak, és a létszám felét egy szociális otthon gondozottjai teszik ki. A lakosság több mint 80 százaléka már 65 év feletti, az elöregedett településnek ezért alig van bevétele. Az országban itt szedik be a legkevesebb iparűzési adót. A település számláján néhány héttel ezelőtt mindössze 23 ezer forint volt, de egy több milliós adóssággal is szembe kell nézniük. Igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy javítsanak a helyzetükön.



– Lecsökkentettük a költségeket, nem költünk már szinte semmire, és a saját erőnket használjuk arra, hogy a kisközösségünk kitörhessen – mondta Molnár Zoltán László polgármester. – Sok mindennel próbálkozunk. A fürjeket a saját pénzemen vettem, azért találtuk ki ezt, mert minden önkormányzat burgonyát vagy zöldséget termeszt, nem akartunk beállni a sorba, piacképesebb terméket kerestünk. A fürjtojás nagyon egészséges, a vérnyomásra és a vércukorszintre is kiváló a hatása. Megpróbáljuk közintézményeknek értékesíteni.

A faluban sok híve van a fürjeknek, de vannak, akiket még meg kell győzni.  
– Egyesek azt mondják, hogy pozitívan sült el a dolog, de sokan másképp vélekednek – mondta Faggyas Ferencné. – Nekem nincs más tapasztalatom erről, csupán annyi, hogy a lányom szokott néha ebédre fürjet vásárolni. A családnak ízlett a húsa, de én nem ettem meg sajnálatból. Vadmadarak, ragaszkodnak a szabadsághoz, ezért lehálózott területen kell tartani őket, nehogy elrepüljenek. Azt hallottam, hogy kissé lemenőben van már a fürjek piaca, pedig a kozmetikában is felhasználják.

Egy középkorú férfi nem adta a nevét a nyilatkozatához, mert ő is kétkedő.
– Harminc fürj nem húzza ki a falut a slamasztikából – állította. –  Húsz-harminc tojásból el lehet indítani a fejlődés útján egy települést? A tyúktojás ára harminc-negyven forint, egy fürjtojásé száz forint. Száz-kétszázezer forint éves bevétellel még nem lehet számottevően csökkenteni a működési hiányt. Szerintem a környéken nincs piaca a fürjnek, a szállítása pedig csak nagy tételben érné meg.

A polgármester nem adja fel, s szeretné a hivatalok figyelmét és segítségét is elnyerni ahhoz, hogy fejlődhessen a falu, mert ezért a célért pedig sok energiát áldoznak a településen.

Nem olcsó, de megérte

A fürjtojás csodálatos hatásairól számol be egy amatőr tenyésztő, aki saját fogyasztásra vette a szárnyasokat, és nem csalódott az eredményben. A tabi vásárban vásárolta a fürjcsibéket darabonként 500 forintért. Nem olcsó, de megérte, véli.
– Februárban vettem harminc fürjet, áprilisban már jól tojtak, két hónapos korukban már elkezdték. Egy másfél-egy méteres ketrecben tartom őket, ebben nyolc-kilenc madár helyezhető el. A víz mellett búzát, szotyolát, kukoricadarát kapnak nyúltáppal keverve, hogy egy kis zöldhöz is jussanak. Vitaminokat is teszünk az eledelükbe – mondta Erdmanné Álló Andrea.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Februárban vett harminc fürjet a jutai asszony
[/caption]
A jutai asszony az interneten olvasott először arról, hogy a fürjtojás nagyon sok betegségre jó, szív- és érrendszeri problémákra, sőt a potenciát is növeli. A családban egy izületi beteg van, azért tartják a fürjeket, hogy az ő gyógyítását elősegítsék. Azóta öt-hat tojást eszik nyersen, éhgyomorra. Ezzel sikerült olyan javulást elérni, amin még az orvos is elcsodálkozott.
– Sütve is hatásos a tojás, főként a magas cink és szelén tartalma okozza a jótékony hatását. A fürjleves finomsága pedig a fácánlevessel vetekszik. Sokan kérik, hogy adjunk el nekik a madarakból, de mi inkább magunk fogyasztjuk – mondta a jutai asszony, aki hozzátette: tudomása szerint a háziszárnyasok közül egyedül a fürjtojásban nem termelődik szalmonella.