Közélet

2015.10.09. 05:09

Túlzó prémiumok, rossz üzletek: durva pazarlás az állami erdőkben

Súlyos hiányosságokat tárt fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata, amelyet hat állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási vállalatnál folytatott le a 2010 és 2013 év közti időszakra vonatkozóan. A Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., és a Zalaerdő Zrt. mellett a somogyi SEFAG Zrt.-t is vizsgálat alá vonták.

K. G.

A sajtóban kiszivárgott részletek szerint a kép lesújtó: az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlanság és a kontroll hiánya jellemezte.



Szinte érthetetlen, hogy a kiemelt állami és uniós támogatások mellett a társaságok mennyire alacsony nyereséget könyveltek el, holott az állami vagyon után csak jelképes összegű használati díjat fizettek. Sok helyütt az adózás utáni eredményük alig érte el az árbevétel három-négy százalékát. A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni, pedig több mint 1,7 milliárd Ft agrártámogatás folyt be a kasszába.

A bevételt jócskán apasztották a vállalatvezetési költségek, volt olyan cég, amelynél ez 48 százalékot vitt el a haszonból. A menedzsmentek minden évben komoly összeget vettek fel jutalomként. Az erdészeti vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013­-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz.
A másik csap, ahol kifolyt a pénz, az a Kehi vizsgálata szerint az, hogy évente 7,6 milliárd forintot fizettek ki a külsős cégeknek az erdőgazdaságok. Egyes egyéni vállalkozóknak évente összesen akár 90-100 millió forintot is kiutaltak. A munkához szükséges gépeket az erdészetek vették meg, majd versenyeztetés nélkül bérbe adták a vállalkozóknak.
2012­-ig egyes vállalkozóknak a fakitermelési díjon felül összesen nettó 406 millió Ft díjprémiumot is adtak, ha a munkát a megfelelő határidőben, minőségben és mennyiségben végezték el. Pedig ez egyébként a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.

A Kehi jelentés kitért arra, hogy a SEFAG Zrt. mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió forint bevételtől esett el az erőművekkel kötött üzleteknél. A tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesítettek az  erőműveknek. Azonban ezt előbb alapanyagként eladták egy vállalkozásnak, ahol felaprították, majd az erdészet visszavásárolta, így adták tovább az erőműnek.
A Kehi szerint a fakitermelés során keletkező hulladék: gally, kéreg, tuskó hasznosításával nem foglalkoztak, pedig ennek értéke 2 milliárd forint lehetett a vizsgált időszakban.

Kerestük a Földművelésügyi Minisztériumot és a SEFAG-ot, hogy mi a véleményük a vizsgálatról. A hat érintett társaság közös közleményben tiltakozott a súlyos vádak ellen. A Kehi anyagát nem ismerik, az iratokba nem volt lehetőségük betekinteni, ezért kérik, bocsájtsák azt a rendelkezésükre. Ennek hiányában a megjelent vádakat aljas támadásnak és alaptalan rágalomnak tartják.
Megkerestünk egy volt erdészeti vezetőt, aki név nélkül elmondta: már az ő idejében sem volt mindig jellemző a tulajdonosi szemlélet és a takarékosság, ezért megpróbált szembe menni a vállalkozókkal, akik így érveltek: bezzeg a másik erdészetben többet fizetnek.

A történet még nem ért véget: kiterjesztette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a vizsgálatot, amelyet a hat állami erdőgazdasági cégnél kezdett el, mondta az MTI-nek a Kehi kabinetfőnöke. Ezt Lázár János rendelte el az eddig feltárt alapvető hiányosságok miatt. Így most már mind a 22 erdőgazdálkodási társaságnál folytatódik az ellenőrzés. Információink szerint az érintett hat cégnél sem zárult le a vizsgálat, további adatokat kérnek be.

Ezek is érdekelhetik