A számla és a valóság: a kisember nagy afférja a szolgáltatóval

„Karácsonyi ajándékukat” (fenyegető levél egy randa sárga csekk díszkíséretében) köszönettel megkaptam, s megvallom őszintén a „polgári engedetlenség” gondolatával kezdek kacérkodni – kezdődik visnyeszéplaki Zaja Péter nyílt levele, amit Trenyik Tamásnak, a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának címzett a napokban. Az írásból kiderül, hogy ez már a negyedik levél a szolgáltatóhoz, melyben utoljára is azt kéri a különben háztartási hulladékkezelés diplomás szakértője, hogy orvosolják jogos igényüket, s ne szedjék be a csekken kiküldött összeget. Amit Zaja Péter szerint azért követelnek rajtuk igazságtalanul, mert a számlán feltűntetett összeg „a valóság legkisebb csíráit is semmibe véve”, három hónapra és tizenhárom kukaürítésről szól, a valóságos három-négy alkalommal szemben. – Olyan díjat követelnek rajtam, s a visnyeszéplaki sorstársaimon, aminek nincs teljesítési alapja azaz el nem végzett munkáért hajtanak be súlyos forintokat. Több, mint 4 ezer forintról van szó, ami bizony fontos tétel a szinte csak önellátásból élő családok számára. Ráadásul a falun élőket az elmúlt évek „rezsicsökkentése” is gyakorlatilag elkerülte.”



Visnyeszéplakot nem kezeli külterületként a szolgáltató, a szemétszállításról úgy gondoskodtak, hogy egy négy köbméteres konténerbe hordták össze a háztartások hulladékait az ott élők, majd a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft. szállítói ezt a konténert vitték el. A helyzet a tavalyihoz képest jócskán változott, hiszen az önkormányzat a könnyítés és az elszámolási viták elkerülése érdekében áttért a zsákos rendszerre, amit a háztartások 450 forintos áron vásárolnak meg, s Zaja Péter szerint körülbelül havonta, másfél havonta töltenek meg, s már ezt viszik el a szemétszállítók. A levélíró logikája alapján az előző évre tekintve igazi rezsiemelésnek látszik a DDHN Kft. díjkövetelése, igaz, visszamenőleg.

Természetesen megkerestük a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft.-t is az ügyben, Trenyik Tamás válaszából kiderült, valóban elhúzódó vitás ügyről van szó, hiszen például lakossági bejelentés után a megyei kormányhivatal vizsgálatot folytatott 2015-ben, ez alapján, az ügyvezető közlése szerint a DDHN Kft. nem követett el jogsértést. – Országosan is bevett eljárás, s a helyi rendelet is tartalmazza, hogy amely utcák nem közelíthetők meg biztonságosan a gyűjtőjárművel, az ott lakók egy közös gyűjtőhelyre kihozzák a hulladékot, a közszolgáltató, vagyis mi pedig onnan szállítjuk el azt – írta lapunk megkeresésére a cég vezetője. A helyi rendelet értelmében a hulladék összegyűjtése, elszállítása hetenkénti rendszerességgel történik. A hetente keletkező hulladékmennyiség biztonsággal elhelyezhető volt a négy köbméteres konténerben, amit mindig a polgármesteri hivatal jelzésére ürítettünk – emlékezett vissza. Ennek ellenére a lakossági jelzések alapján érzékeltük a problémát, így végül velünk egyeztetve a helyi önkormányzat módosította a hulladékgazdálkodási rendszerét. Ennek megfelelően azóta a visnyeszéplakiak DDH-logós zsákokba gyűjtik a hulladékot, és helyezik el továbbra is a gyűjtőhelyen, így a lakosság is teljesítményarányosnak érezheti a költségeket.

Trenyik Tamás hozzátette: az ezzel kapcsolatos lakossági bejelentések ugyan most megszűntek, ám régen, amikor a hulladékmennyiségtől függetlenül kellett fizetni a díjat – akár az önkormányzat, akár az ingatlantulajdonos fizette azt –, jóval több hulladékot szállítottunk el. Amióta azonban attól függően fizetnek, hogy mennyi hulladékot helyeznek ki, látványosan csökkent az általunk begyűjtött hulladék mennyisége.

Ami a vitatott rendszerességet illeti, Fűzfás Balázs, a település polgármestere inkább a helyieknek ad igazat, mint mondta, nem volt hetenkénti ürítés, hiába állítja ezt a szolgáltató. – Amióta a kormányhivatal kifejezetten megtiltotta, hogy az önkormányzat kifizesse a konténert, s a lakóknak kell állniuk a szemétszállítás díját, kéthetente jöttek a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft. szemetes kocsijai, legfeljebb egyszer-kétszer kértem sűrűbb ürítést. Semmi jót nem tudok elmondani a cégről, mert gyakorlatilag engem is meghazudtoltak, amikor személyesen kerestem fel őket a vitás, túlszámlázási ügyben. Telefonon megbeszéltünk egy árat, s ürítési gyakoriságot, ezzel szemben más szerepelt a kiállított számlákon, s amikor egyeztetésre mentem, másként emlékezett az ügyintéző és az igazgató is – állította Fűzfás Balázs.

Hozzátette: a szelektív hulladékgyűjtő szigetek elszállításával is évek óta probléma van. Régebben az volt a baj, hogy az emberek nem gyűjtötték szelektíven a szemetet, most, hogy nagy nehezen sikerült rávenni őket arra, hogy a műanyag palackokat vigyék egy helyre, nem viszi el a szolgáltató. Ezért is többször szóltam már az illetékesnek, hiába. – Mi nagyon kis település vagyunk, nincs lehetőségünk szolgáltatóváltásra, s abszolút meg tudom érteni és osztom is a visnyeszéplakiak felháborodását.

Majd az állam megoldja?

Visnye nem készül szolgáltatóváltásra, de ha minden igaz, nem is lesz rá szükség, mert júliustól az állam átveszi a stafétát a jelenlegi hulladékszállítóktól, ugyanis egyetlen állami holdingcég végzi az év második felétől országszerte a lakossági hulladékkezelést, ami eddig az önkormányzatok feladata volt – írtuk meg január első napjaiban. A nyártól tehát feláll az új rendszer, melyben állami holding visszaszerződik az általa kiválasztott, engedélyekkel rendelkező nonprofit céggel – jelen esetben a Dél-Dunántúli Hulladékkezelő Nonprofit Kft-vel –  a feladat ellátásra. A lakossággal a holding lesz kapcsolatban, az szedi be a díjat. Azaz az ilyen vitás eljárásoknál majd az állami holding feladata lesz a megoldáskeresés.

A szerző kommentárja

Megszokhattuk már, hogy nincs az a disznóság, amit ne lehetne törvénybetűvel eltakarni, s nincs az a furmány, amit ne lehetne lenyomni bárki torkán, ha ügyesen jogszabályba fogalmazzuk. Két állítás egy ellen, melyik ér többet? A felháborodott helyi lakos, és a mesebeli zselici aprófalu polgármestere egyik oldalról, a másikon a szolgáltató, aki ráadásul nonprofit, tehát mindenképpen értük, értünk dolgozik. Kinek van igaza, én nem tudom, de a kormányhivatal helyében jobban megvizsgálnám azt, amit meg kell vizsgálni, mert kétszer nem lehet fizetni azért a kukáért, amit csak egyszer vittek el, mint ahogy két kávét sem kell kifizetni, még a hivatalban sem, ha csak egyet ivott az ember. Azt ugyanis lopásnak hívnák, vagy extraprofitnak – ha ezt jobban tetszik érteni.