Közélet

2016.01.19. 08:05

Félpénzért nem maradnak: a fiatalok kétharmada kivándorolna

Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a magyar fiatalok migrációs hajlandóságról, eszerint már a tanulók kétharmada tervezi a kivándorlást.

K. G.

A teljes lakosság körében 15 százalékos azok aránya, akik elhatározták, hogy külföldön vállalnak munkát, vagy tartósan kivándorolnak. A tanulók körében viszont 67 százalékos az arány, ez derült ki a Tárki legutóbbi felméréséből. Az érettségivel és diplomával rendelkezők nagyobb arányban terveznek kivándorlást. A távozók között a külföldön csak rövidebb idejű munkavállalásra hajlandó magyarok száma fokozatosan csökkent az elmúlt években, viszont a végleges kivándorlásban gondolóké még soha nem volt olyan magas, mint 2015-ben, foglalta össze a Világgazdaság.



Aki el akar menni, az úgyis elmegy. Bizony nincsenek kevesen. Én a kivándorlást 20-30 százalékra teszem csak a frissen végzettek körében, és gyakori, hogy az iskoláikat éppen befejező fiatalokat már keresik külföldről – mondta Ojtó Lajos, a kaposvári Slendy Kft. ügyvezetője – Úgy gondolom, csak azok a gyerekek maradnak itthon, akik kapnak munkát, és kötődnek a szülőföldhöz, a családhoz. De ha a kivándorlás problémájára nem találunk megoldást, előbb-utóbb nagy baj lesz az élelmiszeriparban.

– Érzékeljük a problémát, mert a legjobb diákjaink kint vannak, vagy oda ácsingóznak – mondta Agócs Attila, a kaposvári Építőipari és Faipari Szakképző Iskola igazgatója. – A nálunk oktatott szakmák – szobafestő, burkoló, kőműves – keresettek Nyugat-Európában. A munkánk során számunkra a legfontosabb a szakképzés, hogy a diákokat a lehető legjobban megtanítsuk a szakmára, sokszor még magasabb szinten, mint külföldön. Ugyanakkor próbáljuk becsempészni az oktatásba a nemzeti öntudatot, mondjuk a diáknak, hogy neked Magyarországon van a helyed, de azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy a hazai építőipari cégeknél csak a felét, a harmadát kapják meg annak a pénznek, amit Nyugaton keresnének.

– A Lajtán túl keresi a boldogulását az, aki tudja, ennek oka egyértelműen a magyar bérviszonyokban keresendő – mondta Szabó János kaposvári szociológus. – Ha nem fordítjuk meg a folyamatot, és nem lesz béremelés a termelő ágazatban, ez a belső gazdasági növekedésre is negatív hatást fejthet ki. A nyelvtudással rendelkező fiatalokra jellemzőbb, hogy könnyebben kerekednek fel, Somogyban pedig fokozott az elszívó hatás, hiszen gazdaságilag fejletlenebb a megye.

Ezek is érdekelhetik