Rezsicsökkentés, közműadó, leépítés - a veszteséglista élén a DRV

Annak tudatában, hogy Volencsik Zsolt DRV-vezérigazgató is az elmaradó felújításokról beszélt egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóján, akár példa értékű beruházásnak is lehetne titulálni a siófokit. A Népszabadság keddi számában írt az állami vízszolgáltatók gigaveszteségéről, így aztán fel is tettük a kérdést a siófoki székhelyű DRV Zrt.-nek: miből?

„Mivel a siófoki Tanácsház utca útburkolat-felújítását a nyári szezon előtt tervezi a közút kezelője, előre kellett hozni a későbbi esztendőkre programozott, útpálya alatti ivóvíz-gerincvezetékcserét, és a hozzá kapcsolódó csomópontok, ellátó szakaszok rekonstrukcióját – áll a társaság válaszában. – Mivel állami tulajdonú közműről van szó, így a felújítást a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. finanszírozza a hatályos vagyonkezelési szerződésben rögzítetteknek megfelelően. A közel 200 millió forintos költséget a DRV Zrt.-nek kell megelőlegeznie. A megvalósítást a DRV Építésvezetőség végzi. Természetesen az útpálya helyreállításához és a keresztező utcák bekötéséhez szükséges irányított fúrások elvégzéséhez szakkivitelezőket vonunk be”.



Tavaly tényleges tevékenysége alapján, tehát a különféle állami támogatások nélkül több mint tízmilliárd forint veszteséget szenvedett el az öt nagy állami víziközmű-szolgáltató – írta a Népszabadság. E szerint a legjelentősebb, 5,7 milliárdos veszteséget a DRV mutatta fel. A siófoki székhelyű társaság üzemi vesztesége 2014-ben 2,2, 2013-ban 3,2 milliárd forint volt. A szakma szerint a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése előtt ezek az állami cégek nyereségesek, vagy a közeliek voltak. „Alapvető probléma az összes állami víziközmű szervezeti felépítése; speciális működési modellre van szükség a gazdaságossághoz – mondta Volencsik Zsolt, a DRV Zrt. vezérigazgatója februári sajtótájékoztatóján. Elődje, Winkler Tamás azt követően mondott föl, hogy napvilágra került egy tanulmány, mely létszámleépítésben és bércsökkentésben látta az állami cégek, így a DRV jövőjét is. Volencsik arról is beszélt: a DRV-é az ország legrosszabb állapotú, legelöregedettebb vezetékhálózata, ráadásul az elmúlt években ennek a felújítása is elmaradt. Azt azonban nem tudta számszerűsíteni, milyen mértékben apasztotta évi 18 milliárdos árbevételüket a rezsicsökkentés, ami – tette hozzá – elsősorban a felújítások elmaradásában érezteti hatását.

Tavaly a DRV 6,4 milliárd forint „kapott és igényelt” állami támogatáshoz jutott a nemzeti fejlesztési tárca kimutatása szerint – így azonban már „nyereséges” a cég. A vízügyi ágazati szakszervezet ugyancsak februárban adott ki közleményt, még a köztársasági elnököt is tájékoztatták arról, hogy álláspontjuk szerint a szektor forráshiánya a foglalkoztatás mellett az üzemeltetést is veszélyezteti.

Zajlik az átszervezés: megszűnhet a vezetői állások 40 százaléka?

Demonstrációt hirdettek a vízügyesek; első lépcsőben aláírásgyűjtésbe fogtak. A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) keddi, vízvilágnapi rendezvényén indította el aláírásgyűjtési akcióját. Fürjes-Gábor József elnök szerkesztőségünknek elmondta: a vízügyi ágazatban dolgozó munkavállalók bére elmarad a többi közszolgáltató béreitől, ráadásul a folyamatban lévő reorganizációs intézkedések a munkahelyeket veszélyeztetik. Hozzátette: a 20 ezer munkavállaló, köztük a Somogyban jelentős foglalkoztatónak számító DRV Zrt. képviseletében tárgyalásokat kezdenek a bérfelzárkóztatásról, bérfejlesztésről, valamennyi munkahely megtartása érdekében. Ha az aláírásgyűjtéssel nem érik el céljaikat, más eszközökkel folytatják a demonstrációt. A szakszervezeti vezetők legutóbbi ülésükön azt is megfogalmazták: a végsőkig is elmennek a munkahelyek megvédése érdekében.

Közben lezárult az átszervezések első lépcsőfoka a DRV Zrt.-nél: megszűnt mind a hat üzemmérnökség, az üzemvezetőségek száma 29-ről 15-re csökkent, és március közepétől jóval kevesebb művezető vette fel a munkát; többen a megye egyik pontjáról a másikra kerültek. A szervezeti változásokról Volencsik Zsolt vezérigazgató személyesen tájékoztatta a munkavállalókat az üzemvezetőségekben. „Az üzemeltetés és fenntartás párhuzamos tevékenységeit a gazdaságos és stabil működés érdekében össze kellett vonni – indokolta az átszervezést kérdésünkre a DRV sajtóosztálya. – A „karcsúbb és laposabb” szervezet azt is jelenti, hogy az üzemmérnökségi szint megszüntetésével átláthatóbbá válik a struktúra és a napi munkafolyamatok is gördülékenyebben valósulhatnak majd meg”. Hangsúlyozták: további átszervezések várhatók.

Információink szerint a vezetői állások 40, a fizikai munkakörök 8 százaléka szűnhet meg. A társaság ezzel együtt több alvállalkozói szerződést felmondott, a tervezett megtakarítás ezzel a lépéssel nagyjából 370 millió forintra tehető; a korábban kiszervezett tevékenységek részben vagy egészében visszakerültek a DRV-hez. Úgy tudjuk: a munkavállalók körében teljes a bizonytalanság, emiatt többen felmondtak, az átszervezések kezdete óta a cég 2200 fős állománya már 100-150 fővel csökkent.

Nem ért egyet a szakszervezet a leépítéssel

Igaz-e, hogy a szakszervezet kifogásolta: megállapodásukkal ellentétben előbb kezdtek leépítésbe, mintsem a cég átszervezése megtörtént volna? – kérdeztük Volencsik Zsolttól a februári sajtótájékoztatón. „Megállapodtunk a szakszervezettel; egyetértett a leépítés folyamatával és szükségszerűségével” – felelte a DRV-vezérigazgató.

Pintér Lajos, a DRV szakszervezeti vezetője azt nyilatkozta a Balatoni Futár című havilapnak: tiltakoztak a létszámleépítés módja miatt, mely álláspontjuk szerint a szolgáltatás biztonságát is veszélyezteti. Úgy vélik, a túlzott állami elvonások (rezsicsökkentés, közműadó) következtében állami kompenzáció nélkül nem tudnak működni, ezt helyi költségcsökkentő intézkedésekkel csak kozmetikázni lehet, ezért van szükség ágazati szintű tárgyalásokra és fellépésre a létszámleépítés ellen.