Történelmi pillanat a Noszlopy szakközépiskolában

– Díszőrség, vigyázz! – hangzott az ukáz, a rendezvény Noszlopy mellszobrának koszorúzásával kezdődött. Horváth Jenő őrnagy, majd Noszlopy Gáspár leszármazottja, Nagy Lajosné Noszlopy Erzsébet és Pető László nyugállományú alezredes után diákok helyezték el a megemlékezés virágait. A galériában folytatódott a megemlékezés, Mészáros Károly százados megemlékezésében azt mondta: hazánk március 15-én ünnepli történelmének a Szent Istváni királyság megalapítása óta legnagyobb fordulópontját, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját.



– Két sorsdöntő évet éltünk meg Európa történelmének sodrában mindvégig magunkra hagyatva – folytatta Mészáros Károly. – Forradalmunk Európa forradalmaival egy gyökerű. Az ország nemesi reformerői nemet mondtak a feudalizmusra, s hazánknak függetlenséget, alkotmányt követeltek. 1848 forradalmai sorra buktak el. A magyar volt köztük az, amely – széles népi támogatásának hála – legtovább tartotta magát. Mint forradalmaink és szabadságharcaink java részét, ezt is eltaposta a túlerő, de az idők távolából nézve mégis győzelmesnek bizonyult. Vívmányait – a jobbágyság eltörlését, a közteherviselést, a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot – jórészt lehetetlen volt visszafordítani.

Az 1848-49-es események a teljes magyar társadalmat megérintették, közülük is leginkább a fiatalokat. Mészáros Károly – Bona Gábor történész kimutatására utalva – kiemelte: a honvédsereg századosi-kapitányi állományának több, mint 50 százaléka a 16-29-év közötti korosztályt képviselte, melyből a 16-19 év közöttiek száma 62 fő volt. Ők azok, akik ma még a középiskola padjait koptatnák. Többen életüket áldozták a hazáért, a ma is nehezen megfogalmazható szabadság eszményéért. Harcba pedig a katonák számára szent, a harcban iránymutató zászló vezette őket. A legfőbb nemzeti szimbólumainknak, így a koronának, az országcímernek és a nemzeti zászlónak mindig nagy jelentősége volt történelmünk során, mely jelképek a reformkor, illetve a forradalom és szabadságharc idején új tartalommal telítődtek.

Az ünnepek fontosak az egyén és a közösség számára egyaránt, erősítik az összetartozást, az elfogadott értékeket, normákat. Március 15. alkalmából a Noszlopy Gáspár honvéd nyugállományúak klubja csapatzászlót adományozott a Noszlopy Gáspár szakközépiskolának. Volt, aki mobillal örökítette meg az emlékezetes pillanatokat.
– A csapatzászlót átveszem és becsülettel megőrzöm – mondta Trembeczki Csaba, az iskola igazgatója, aki szerint történelmi pillanatokat élt át a diákság. Meghatódva mondott köszönetet Nagyné Lajosné Noszlopy Erzsébet is. Azt mondta: boldog, hogy a Noszlopy közgazdasági szakközépiskolában nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományápolásra, az értékek őrzésére.

Becsület, bajtársiasság, hűség

– Az 1848/49-es honvédsereg körülbelül 240-250 honvéd zászlóval rendelkezett – közölte Mészáros Károly. – Napjainkig több mint 80 honvéd zászló vészelte át az idők viharait.  A jelenlegi Magyar Honvédség számára a csapatzászló a hazához, a nemzethez, annak történelméhez, az eskühöz, és a csapathoz való kitartó hűség valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe.
Az ünnepségeken a nagyközönség által is látható történelmi zászlósorban a 48-as honvédlobogók is feltűnnek, jelképezve azt a történelmi örökséget, melyet március 15-e ad a ma embere számára.