Közélet

2016.05.10. 17:11

A Bahart-részvény jobb, mint az állampapír

Több részletben, több évre elosztva tartja elképzelhetőnek több tulajdonos tóparti önkormányzat is a Balatoni Hajózási Zrt. tőkeemelését – értesült a Somogyi Hírlap.

Fónai Imre

A tulajdonos települések közötti egyeztetéseket a Balatoni Szövetség koordinálja; elnöke, Balassa Balázs szigligeti polgármester tagja a Bahart felügyelő bizottságának is. Ahogyan megírtuk, jövő októberig 1,4 milliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtaniuk a hajózási cégben az érintett önkormányzatoknak, részvényhányaduk arányában. Siófoknak kell a legtöbbet előteremteni, 700 millió forintot. Megéri? – hallani a kérdést önkormányzati berkekből. Kollár József Bahart-vezérigazgató válasza egyértelmű: megéri.

– Az önkormányzatok a 2012-es után újabb fizetési haladékra már nemigen számíthatnak – vélekedik Kollár József, aki kérdésünkre, hogy mi történne, ha 2017. októberig mégsem teljesítenék a tőkeemelést, azt felelte: ez esetben sem kerül vissza a Bahart állami tulajdonba, ellenben ki kell fizetni a részvények átadáskori értékét és az sem kisebb összeg az 1,4 milliárdnál, sőt... S a tulajdonosok kötelezettsége egyetemleges, vagyis akár egyetlen településtől is behajtható.

A vezérigazgató szerint ma is stratégiai jelentősége van a Bahart-tulajdonnak, és a következő években még inkább az lesz. – Hol jár a hajó, hol történnek fejlesztések, a részvényt birtoklók előnyt élveznek ezeknél a döntéseknél. S bár egyes, kis tulajdoni hányaddal bíró települések vezetői szerint kevés a szavuk, én arányoktól függetlenül konszenzusra törekszem akár a tőkeemelés, akár a telephelyünk jövőbeni elköltöztetése ügyében. Azt pedig leírtuk a középtávú stratégiánkban is: forrásszükséglet van, a tőkeemelés lényegi feltétele a következő évek fejlesztéseinek. Eddigi évi 3-400 millió forintos beruházási keretünket 7-800 millióra tornásznánk föl ennek révén. A 300 milliárdos Balaton-fejlesztési keretből a cégünknek szánt kétszer kétmilliárd forinton túl is vannak további terveink, elég csak a második kompra gondolni.



Egyes európai édesvízi tavakon nem a nyereség, hanem a turizmus miatt tartják fönn a hajózást, a Bahart ezzel szemben nem pénznyelő, hanem pénztermelő vállalat, emlékeztet Kollár József. – 2014-ben a keszthelyi kikötő eladásával együtt volt 110 millió forint az eredmény, tavaly a nélkül produkáltuk ugyanezt, ráadásul  több, mint húsz kánikulai nappal a főszezonban. Egy évvel korábban 50 milliónyi osztalékhoz juthattak a tulajdonos önkormányzatok, most 30 milliót javasoltunk, a többit fejlesztésre szánjuk, mert egyelőre ez még nem az az időszaka a cégnek, amikor komoly pénzt lehet kivenni belőle, most még a korábbi évek elmaradásait kell pótolni. A Bahart saját tőkéje 5,2 milliárd forint, ha ehhez hozzávesszük a várt kétszer kétmilliárdot és a tőkeemelést, valamint a további beruházásokat, akkor öt éven belül legalább a dupláját érheti a cég. A már korábban betett közel 600 milliós tőkével számolva öt százalékos a hozam, ha ugyanezt a pénzt állampapírba fekteti az önkormányzat, akkor csak 2,5-3 százalék. Vagyis megéri Bahart-részvényesnek lenni, azért is, mert a tőkeemelés után már százmilliós osztalékkal számolhatnak a tulajdonosok.

Sziget: elbontanák a ma már romos színészüdülőt

A város és a cég jövőjét sok évtizedre meghatározó döntés előtt áll a társaság a siófoki hajózási szigettel kapcsolatban. Miközben zajlanak az egyeztetések a telephely-költöztetésről, rendeznék a sziget egy elkerített részén álló ingatlan sorsát is. A Pesti Magyar Színház egykori üdülője régóta használaton kívül áll. Az épület és alatta a földterület állami tulajdon. A Bahart pert veszített nemrég, melyben a bíróság azt mondta ki: bérletidíj-követelésük nem jogos. A vezérigazgató amondó: ha viszont nincs bérleti jogviszony, akkor birtokba veszik a területet. Rendbe teszik és ha sikerül egyezségre jutni az állami vagyonkezelővel a tulajdonjog átadásáról, akkor elbontják a ma már romos, így veszélyessé is vált hajdani üdülőt.

Ezek is érdekelhetik