Közélet

2016.08.12. 05:09

Mit mondott Rétvári? Barcson ásták meg a vízvári iskola sírját

Nagy felháborodást keltett Rétvári Bence parlamenti válasza a vízváriak körében, az államtitkár szerint a helyiek támogatták felső tagozatuk bezárását, ezzel szemben a szülők, tanárok azt állítják: nem szavaztak saját iskolájuk ellen. A település még egy utolsó reménysugárba kapaszkodik az intézmény megmentéséért, aláírásgyűjtésbe fogtak.

Szűcs Tibor

– Nem igaz az az állítás, hogy támogattuk a falu felső tagozatának bezárását – mondta megkeresésünkre Farkas Rita, az a vízvári szülő, aki egyik civil motorja annak, hogy ne engedjék intézményük szétbontását. Mint azt többször megírtuk, szeptembertől nem működhet felső tagozat a település iskolájában egy határozat értelmében, hiába próbálták többféleképpen megmenteni a helyiek. Ander Balázs, a térség jobbikos országgyűlési képviselője ugyancsak interpellált szóban és írásban is, igyekezve feltárni település jövőjét beárnyékoló állami döntés hátterét. Rétvári Bence (EMMI) államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy megkérdezték a vízvári alkalmazotti közösség, a szülők és a diákok véleményét, s mint állította a véleményezési eljárás támogatta az átszervezést. – Ilyen jellegű szavazás nem volt nálunk Vízváron – húzta alá Farkas Rita. – Itt mindenki ellene volt a bezárásnak, a szülők, a tanárok, ezért próbálták azt is megvalósítani, hogy a nemzetiség iskolaként működik tovább, a faluban nagy felháborodás követte az államtitkár szavait.



Információink szerint a Rétvári Bence által közölt szavazati számokban a vízváriak vagy nincsenek benne, vagy számukban nem döntően szerepelnek a végeredményt tekintve, mert az idézett voksolást Barcson tartották, ahol a barcsi tagiskolák közösségei (alkalmazottak, szülői munkaközösségek, diákönkormányzatok) határoztak a vízvári felső tagozat sorsáról. Ez úgy lehetséges, hogy a falu általános iskolája tagintézménye a barcsi Deák Ferenc általános iskolának, ami egy nagy gyűjtőintézménynek, a Barcsi Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskolának ugyancsak része. Úgy tudjuk a voksoláson még a barcsi óvodák, és zeneiskola részéről is kifejezték véleményüket. Ebben a relációban a vízvári iskola szavazatai elvesztek a temérdek városi szavazat között, amennyiben valóban részt vehettek annak a véleménynek a kialakításban, amire végül az államtitkár hivatkozott. Ahogyan korábban megírtuk, a végül hivatkozott, írásban csatolt véleményezési eljárásról készített jegyzőkönyvek alapján az alkalmazotti közösség 119-41-8 (támogatta, nem támogatta, tartózkodott), a szülői szervezet 48-47-7, a diákönkormányzat 35-30 arányban szavazott a vízvári iskola kérdéséről.

– Egyszerűen minden irányba lehúzták felénk a rolót, mert a közlekedés még mindig nem tisztázott, hogyan fognak a gyerekek más iskolákba járni – panaszolta Farkas Rita, aki egy helyi aláírásgyűjtésben is részt vesz, mintegy utolsó reménysugárként, hogy végre megtudják a döntéshozók: a vízváriak meg akarják tartani felső tagozatot és iskolájukat. A petíciót eddig 160-an írták alá a faluban, sokan olyan idősek is, akiknek a gyermekei, unokái sincsenek már a faluban, mégis tudják, a település megmaradásának alapja az iskola. A faluba egy sok gyermekes család költözött volna a közeljövőben, azonban a felső tagozat megszüntetése után a jól szituált házaspár inkább elállt házvásárlási szándékától – tudtuk meg az egyre elkeseredettebb helyiektől.

– Egyáltalán nem jó a helyzet, én már sok mindenben nem reménykedem – mondta Kozma László, Vízvár polgármestere, akinek a napokban súlyos vízellátási gondokkal is szembe kellett néznie, mert ahogyan megírtuk, a települést és még két környező falut ellátó kútjuk teljesen tönkrement. – A gyerekeket átvették már másik iskolákba, s az eddigiek tapasztalatából az jön ki, hogy sok okunk nincs reménykedni, hiába a petíció. Már a tankönyvek sem hozzánk jöttek, de a legnagyobb probléma, hogy a közlekedés sem biztosított még mindig szeptembertől a környező városok irányába, pedig augusztus közepe van – emelte ki. – Most kaptam egy levelet a Közlekedési Koordinációs Központ illetékesétől, aki szerint „látens” létszámokat küldtünk nekik, amikor azt kértük, hogy gondolják át a buszközlekedést. Azt írják, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartótól kapott információjuk szerint Somogyudvarhelyre fognak járni az iskolásaink, s oda van megfelelő járatuk. Arra nem vették a fáradtságot, hogy megkérdezzék, hova is mennek a gyerekek, mert a vízváriak abba az irányba Csurgóig szeretnének eljutni, mert nem az állami, hanem a református egyház fenntartásában működő csurgói iskolába járnak majd.

– Meg tudom érteni, hogy államnak meg kell hoznia egy döntést, ha egy állapot nem tartható fenn tovább – válaszolta megkeresésünkre Ander Balázs, akit ugyancsak arculcsapásként ért Rétvári államtitkár válasza. Taranyban például nem ragaszukodnak az iskolájukhoz, és nem is tudják fenntartani, de Vízvár nem ilyen – mutatott rá a képviselő, aki vitatja, hogy a végén kifizetődő lenne az éves szinten 13 millió forintot spóroló döntés. – A gyerekeket utaztatni kell majd, etetni, s úgy tudom, a vízvári iskolában nem lehet leválasztani a fűtést, így nem lesz ennyire egyértelmű a megtakarítás, másrészt viszont, amikor milliárdok mennek más egyéb, nélkülözhető beruházásra, ez a pénzösszeg nem lehet indok egy ilyen horderejű döntés meghozatalakor.


Ez áll a vízváriak petíciójában

„Mi, gyermekeink és településünk sorsáért aggódó vízvári polgárok, határozottan tiltakozunk általános iskolánk felső tagozatának bezárása ellen. Követeljük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vonja vissza az intézmény, valamint a falu életét tragikusan befolyásoló határozatát, és tegye lehetővé a felső tagozaton végzett oktató-nevelőmunka községünkben történő megmaradását!”

 

Ezek is érdekelhetik