Közélet

2016.11.14. 14:40

Somogy az utolsó menedék - kihalástól óvják az ősi fajtát

Somogyban tartottak összejövetelt az ősi juhfajta védelmezői. A veszélyeztetett magyarországi juh és kecskefajták védelméért jött létre az Őshonos Szakbizottság a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) keretein belül.

K. G.

Az egyik gondozott fajta csoport a cigája, ennek két változata van: az őshonos és a tejelő. A törzstenyésztőknél adnak egymásnak találkozót az ágazatban tevékenykedők. Az idei rendezvényt a kaposmérői Kassai Fogadóban tartották Balatincz József meghívására és Kassai Lajos fővédnöksége mellett. Hetvenkét tenyésztő volt jelen, a terepre is kilátogattak állatmustrára, tudtuk meg Holló Krisztiántól, a szövetség dél-dunántúli régióvezetőjétől.



– A cigája tenyésztésére és a génmegőrzésére fokozottan oda kell figyelni, mert olyan pici a populáció, hogy enélkül félő, hogy elveszne a fajta – mondta Holló Krisztián. – A tejelő cigájából mindössze 500 van az országban, ebből 350 található Bárdudvarnokon Balatincz József gazdaságában. Az őshonos cigájákból országos szinten ezer-ezerötszáz példány lelhető fel, ennek mintegy tíz százaléka él Bárdudvarnokon.

A cigája Kis-Ázsiából származik, és Magyarországra a XVIII. század végén került a Balkánon és Románián keresztül. Hívták zombori juhnak, oláh juhnak, de berkének is. Elterjedését elősegítette, az addig tenyésztett juhokkal ellentétben a húsa és teje mellett finom gyapja is értéket jelentett. Az alapvetően hegyi juh jól alkalmazkodott az alföldi környezethez. Legnagyobb arányban a Duna-Tisza közén parasztgazdaságokban maradt fenn az első világháborút követően. 8-9 hónapon át szabad tartású, csak az ellés és a báránynevelés idejére vonulnak a tanyákra. Manapság a gyapjúnak alacsony az ára, a tejnek nincs felvásárlója Somogyban, ezért leginkább a húsát hasznosítják. A tenyésztők egy zsippói takarmányozási kísérletről is hallhattak előadást.

Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezetője az állattartókat vágóhídi háttérismeretekkel gazdagította. Rámutatott arra, hogyan állíthatnak elő minőségi vágóállatot minél nyereségesebben. A legmagasabb árbevételt a vágóbáránynak valamely intenzív húsfajta kereszteződésével állíthatják elő. Ezzel megnyerhetik a rövidebb idejű hízlalás lehetőségét, a jobb takarmányfelhasználást és biztos piacot is, ellentétben az élő export piac hektikusságával. A tenyésztőknek az őshonos fajtákra plusz támogatás kapható, évente 18 ezer forint igényelhető egyedenként.

Ezek is érdekelhetik