Nem elválasztja, hanem összeköti az országokat a Duna

Hiába épült ki az 1970-es évekre Magyarország árvízvédelmi rendszere, utána negyven éven át elmaradtak a szükséges fejlesztések. – Ez hatalmas biztonsági kockázatot okozott az árvízvédelemben – mondta csütörtöki barcsi előadásában a Nemzetközi Duna Napon Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Somlyódy Balázs hangsúlyozta: vizeink 90 százalékban határainkon túlról származnak, így a Duna esetében például a vízgyűjtőn elterülő tizenkilenc ország feladata a folyó védelme. A Duna egyezmény 2004-es aláírása óta minden évben a vizek fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek ezen a napon.

A Nemzetközi Duna Nap rendezvényén elhangzott az is, hogy nem csak hazánknak, hanem a környező országoknak is ki kell építeniük a védelmi rendszert, hiszen ez nem egyetlen ország feladata. Magyarországnak a teljes védelem kifogástalan kiépítéséhez kétezer milliárd forintra lenne szüksége, de a fokozatos forráselosztás miatt nem mindegy, hogy melyik évben mit fejleszt a vízügy. Ma a magasított védművek csupán hat százaléka felel meg a mértékadó árvízszintnek, a hetvenes években ez 60 százalék volt. A tározók megépítése ráadásul nem pusztán az építési költségekből áll, hiszen a környező területen gazdálkodók földjeinek, értékeinek biztonságát is szem előtt kell tartani.
Hazánk zágrábi nagykövete, Magyar József kitért a Dráva szerepének változására is a Nemzetközi Duna Napon. Déli szomszédunk Európai Uniós csatlakozása után szerinte már nem elválasztja, hanem összeköti az országokat a folyó.

A gasztronómiának is jutott szerep a Duna Napon

Biró Norbert, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: az Örökségünk Somogyország Kincse díjat a 2004-es alapítást követően már meg is kapta a Dráva, ez jelzi, hogy a megye életében fontos szerepet tölt be a környék. Karvalics Ottó, Barcs polgármestere az aktív pihenéshez kötődő fejlesztések sorában a leendő kerékpárút megépítését is kiemelte: Barcs az idegenforgalom fellendülésének reményében vásárolt sétahajót, működteti a megye egyik legjobb fürdőjét és mindent megtesz, hogy az itt fellelhető természeti értékekre sokan legyenek kíváncsiak. A szakmai rendezvények mellett a gasztronómiára is jutott idő. Az igazgatóságok csapatai 34 féle halételt készítettek, így versengett a mezőnyben a dunai és a tiszai halászlé is, de a parázs köré tűzdelt halnak is sokan a csodájára jártak.