2019.03.16. 11:30
Aki a barcsi csatában visszaverte a horvátokat
Egy háborús emlékező, Tallián Károly honvédőrnagy emlékiratait kutatta Polgár Tamás, a MNL Somogy Megyei Levéltárának igazgatója. A kéziratra Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet parancsnok-helyettese lelt rá, és a másolatát átadta Polgár Tamásnak, mert az eredeti egy magánszemély tulajdona.
A szabadságharc után mintegy 30 évvel később született írásban a honvédtiszt a 48-as,49-es szerepére emlékezik. A nevéhez fűződik a megyei nemzetőrség megszervezése és az első somogyi honvédzászlóalj felállítása.
A Tallián középbirtokos, nemesi család sok neves hivatalviselőt, köztük alispánt, országgyűlési képviselőt adott a megyének. A család birtokainak központja a mai Ötvöskónyiban volt. Tallián Károly 1809-ben született Nagyatádon. A története abban hasonlít a szabadságharc más törzstisztjeinek históriájához, hogy ő is a császári és királyi hadseregben kezdte a katonai pályáját. 1846-ban azonban egy lovasbaleset miatt leszerelték.
Amikor két év múlva kitört a forradalom, majd az országba betört Jellasics, Tallián a szabadságharc pártjára állt. Először nemzetőr tisztként lépett be a honvédségbe. Kezdetben a nemzetőrök hadfelszerelése 32 vadászpuskából és kiegyenesített kaszákból állt.
– A somogyi nemzetőrök részt vettek a pákozdi, a sukorói csatában, majd Schwechatig kísérték Móga táborát – mondta Polgár Tamás. – Később Tallián Károly kapta a megbízást, hogy állítson fel egy honvédzászlóaljt a megyében. Emberi nagyságára jellemző, hogy amikor azt mondta a nemzetőröknek, hogy hazamehetnek, senki sem élt ezzel a lehetőséggel, ehelyett belőlük lett a 46. honvédzászlóalj. Ez azt mutatja, hogy szerették a katonái.
1849 májusában Tallián volt a somogyi hadsereg vezére, aki a barcsi csatában visszaverte a horvát betörést.
– A déli végeken a nemzetiségi ellentétek tüzelték az indulatokat. Ez a Dráva vidékén folyamatos háborúságot jelentett – mondta Polgár Tamás. – 1848 nyarán Tallián bevonult Verőcére és kijelentette, ha további atrocitások lesznek, akkor átkel a folyón a magyar sereg és felégeti a várost.
A szabadságharc bukása után Tallián Károly Sümegen bujdosott, majd a kutasi birtokán fogták el.
Nem kerülte el a büntetés, másfél évig raboskodott. Szabadulása után Pécsen telepedett le, ahol tanfelügyelőként dolgozott, és egyleteket vezetett. Jellemző rá, hogy a magyar alkotmányra tett esküjét később sem vonta vissza, inkább lemondott tiszti rangjáról és a nyugdíjáról.
Polgár Tamás hozzátette: a következő levéltári évkönyv 1848-49-es tematikájú lesz, és a Tallián- kézirat is helyet kap benne. Egy Noszlopy Gáspárról szóló okmánytárat is szeretnének kiadni.
