Nincs győztes és vesztes, mert mindenkit hazavártak

Két török katonát temettek először a Szigetvári utcai temetőbe, akik még az 1912-es boszniai háború után kerültek Kaposvárra. A nagy világégés idején sorra temették ide a hadifoglyokat, szövetséges és magyar katonákat, főként az idegeneket, hiszen a kaposvári családoknak hagyományosan a Keleti és Nyugati temetőben volt a nyughelyük.

Az első világháború idején mintegy ezer-ezerötszáz hadifogoly élt Kaposváron. Járványok tizedelték őket, rengeteg volt a sebesült. 1228 katonasírt rejt a temető, melyet kegyeleti parkká nyilvánítottak. Négy éve a Mártírok és Hősök Közalapítvány segítségével 500 sírt újítottak fel, most több mint 700-at és egy emlékművet.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének pályázatán kapott lehetőséget erre a város. A kormány országosan kétmilliárd forintot osztott szét az első világháborús áldozatok sírjainak felújítására. Tizenhat nemzet fiai nyugszanak a Hősök Temetőjében.

– Elődeink az ellenséges haderő sírjait éppúgy kezelték, mint a sajátjaikét és a szövetségeikét – hangsúlyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere beszédében. Hozzátette: Kaposvár méltóbbá vált a katonaváros címre.

– Nemzeti függetlenségünket és méltóságunkat mutatja, ahogy az elesett katonákról gondoskodunk, a háborúban ugyanis nincsenek győztesek és vesztesek, mert mindenkit hazavártak – mondta köszöntőjében Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője.

Holló József nyugállományú altábornagy, kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztos beszédében a kaposvári 44-es rossebb-bakák vitézségéről is megemlékezett.

Újraszentelték a sírokat

A felújított katonasírok átadásán újraszentelték a temetőt, Varga László kaposvári katolikus megyéspüspök, és Bellai Zoltán református lelkész áldotta meg az elesett katonák nyughelyeit. A béke fontosságáról is szót ejtettek, hiszen a hadisírok mindig a béke szószólói. Ezután a város és a megye vezetése, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek, illetve civil szervezetek koszorúztak.