Növénytakaró az aszály ellen

Berend Ferencék csaknem tíz éve talajkímélő gazdálkodást folytatnak, s ez a ma még egyáltalán nem mindennapi módszer felveszi a harcot a változékony időjárási viszonyokkal. Talán ennek is köszönhető, hogy több mint tíz centiméter magasak a kukoricák Pusztakovácsi egyik tábláján, dupla akkorák, mint a környező földeken.

– Minimálművelést hajtunk végre, takarónövényeket, például olajretket alkalmazunk, amelyeket nem tárcsázunk ki, egész télen rajta hagyjuk a talajon – mondta el Berend Ferenc, a Berend Kft. ügyvezetője. – Már gazdaságunk egész területén, több száz hektáron így gazdálkodunk. A gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel. A 2011-es aszály döbbentett rá minket, hogy az az út, amit eddig csináltunk, nem járható. Most már tapasztaljuk a talajoknál, hogy humusztartalmuk nőtt és a kelések is jobban sikerültek – mondta el az ügyvezető.

Baranyai Vitália talajkutató több mintavételt is végzett a somogyi területen, amelyekből a talaj biológiai paramétereit vizsgálta. – Megfigyeltük a humusztartalom növekedését, a szén tartalma emelkedett. Az év nagy részében a talaj takarva van, így jobb a nedvességmegtartó képessége és kevésbé van kitéve az eróziónak – mondta el a Szent István Egyetem doktora. – Ez a művelés az egyetlen út, ami felveszi a harcot a változékony időjárással. A szélsőséges klimatikus változások távolinak tűnnek, de már most kihatnak az életünkre. Ha a mezőgazdaságot be tudjuk fogni erre a kímélő gazdálkodásra, olyan helyzetet tudnunk létrehozni, amelyben nyer a talaj, az éghajlat, az emberek és az ökoszisztéma is.

Felveszik a harcot

– Az olajretek és mustár helyett olyan magkeveréket alkalmazunk, amelyek megkötik már a nitrogént is – mondta el Diriczi Zsombor, a Déméter Biosystems Bt. ügyvezetője. – A talajmegújító gazdálkodás előnyeit nem érzékeljük egyik napról a másikra, leginkább a harmadik évtől jelentkeznek a kedvező hatások.

– A növények stressztűrő képessége nem tud olyan gyorsan változni, mint az időjárás – mondta el érdeklődésünkre Hetesi Zsolt éghajlatkutató a pusztakovácsi szemlén. A Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: az itt alkalmazott módszer jobb talajéletet teremt, tompítja a szélsőséges időjárás hatásait. Sokan mégis a konzervatív irányt választják. Hiába tanulják meg az egyetemen a jó gyakorlatot, mégsem alkalmazzák. Pedig ha marad a berögzült gazdálkodás, elveszítjük a küzdelmet az éghajlatváltozásokkal szemben – jegyezte meg Hetesi Zsolt.